Volt Fesztivál a mi szemünkkel

2011-07-08

A VOLT fesztivál (immáron a 19.) és a helyszínéül szolgáló, az ország északnyugati csücskében fekvő kisváros, Sopron, múlt héten ismét beírta magát a (party) történelemkönyvekbe: 102 000 látogató, rengeteg színpad, impozáns fellépők, a hűvös idő ellenére is emelkedett hangulat jellemezte a négy plusz egy napos rendezvényt. Nézzük meg közelebbről, hogyan is zajlott az EU magyar elnökségének hivatalos záróbulija!

Aki tervei közé vette, hogy a kemping kapuját a nyitás pillanatában szeretné átlépni, a legendák szerint közel Harkáig érő, több kilométeres sorral kellett szembesüljön: már a keddi „nulladik” nap is közel annyi látogatót vonzott, hogy egy kisebb fesztivált meg lehetett volna tölteni a résztvevő fiatalok és idősebbek segítségével. A sátorveréssel járó izgalmakat a közönség a méltán népszerű – soproni borokkal feltöltött - borfaluban és a már nyitva lévő pultoknál (pl. az MR2 színpad mellettinél) vezethette le, illetve ugyanitt kényszerült az érintés nélküli fesztiválkártya tesztelésére.



Álljunk is meg itt egy pillanatra, mit is jelent pontosan ez az újfajta fizetési eszköz? A budapesti Gourmet fesztivál látogatói már találkozhattak vele, azonban a VOLT-on most „nagyban” is bevezették: készpénzmentes szórakozást és gyorsabb italhoz jutást ígértek segítségével. Mint minden újdonság, ez is jó előre megosztotta a közönséget, többen szkeptikusan álltak hozzá, így belépéskor izgatottan váltottuk ki a pofás „kis feketét”. A feltöltő pontoknál készpénzzel, illetve bankkártyával rá is tettünk annyi egységet, amennyiről úgy gondoltuk, elég lesz a következő órákra (csak hogy biztos ne szenvedjünk semmiben sem hiányt).  A feltöltés zökkenőmentesen zajlott: akármerre mászkáltunk, mindenhol belefutottunk pénzköltési, vagyis feltöltési pontokba, több segítőkész dolgozó illetve hostess irányította a műveletet. A fizetés szintén gyorsnak tűnt a kártya segítségével: a plasztik lapocskát csak el kellett „suhintani” az érintőpontokon, és – megfelelő feltöltöttség esetén - a kívánt ital máris előttünk landolt a pulton. Elkerülhető az aprópénzzel történő bajlódás, vagy az „ennyiből nem tudok sajnos visszaadni” című kellemetlenség.

 A bemelegítő „ismerkedős” estét a megboldogult Kispál együttes filmjének (Napozz Holddal) vetítése nyitotta meg, majd akinek nem volt ennyi elég Lovasiból, az élőben is csápolhatott az utána fellépő Budapest Bár koncertjére, melynek tagjai korhű ruhákban mozgatták meg a közönséget. Az utánuk következő Mező Misiék-féle Magna Cum Laude pár klasszikusuk (Színezd újra, Te légy most, Vidéki sanzon) előadása után átadta DJ Palotainak a jól felmelegített „terepet”. Palotai a Corvintetőnél sokkal kellemesebb helyszínen, az MR2 szabadtéri színpadán ismertetett mindenkit meg a REWIND-on előszeretettel játszott slágeresebb zenékkel a drum and bass, breakbeat, illetve dubstep diszkósabb vonalából.

Az időjárás mind kedden, mind szerdán kegyes volt a résztvevőkkel, elcsábította a közönséget az ország többi részéről, csakúgy, mint az oda látogató Schmitt Pál köztársasági elnököt, aki az első nap tette tiszteletét a kempingben (és próbált asszimilálódni). Külön kialakított színtér, az Európa kemping nyújtott lehetőséget arra, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a szervezőség segítségével majdnem ezer fiatalt hívjanak meg a fesztivál idejére 27 uniós tagállamból, hogy ismerkedésre, beszélgetésre és közös mulatásra invitálhassák őket, illetve velük együtt a fesztiválozók is belepillantást nyerjenek a magyar elnökség fél éves munkájának eredményeibe. A köztársasági elnök megkóstolhatta a kiváló borokat, illetve kis csocsózással és sétával vett részt az akkor már jócskán pezsgő fesztiváléletben.



A szerdai napon kilátogató, több mint 21 ezer látogató az European Gipsy Rocks’ programlistáját csemegézhette végig, mely olyan fellépőket vonultatott fel, mint az angol Asian Dub Foundation, a közönségkedvenc! DelaDap, és Riva Starr, akinek legismertebb slágerét, a Noze-val közösen „elkövetett” ’I was drunk’-ját senkinek sem kell bemutatni. Az első nap fő attrakciójának a New Jersey-i My Chemical Romance fellépése ígérkezett, de mivel csapatunk tagjai közül vajmi kevés amerikai rock fanatikus leledzik, így szégyenszemre csak belepillantottunk ütősnek tűnő koncertjükbe, és helyette lélekben már az éjszakai programokra készültünk. Az MR2 színpad éjjel részben a liquid funk rajongóknak kedveskedett, ahol a brit Matrix és Futurebound páros lépett fel. A duónak a drum and bass lágyabb, illetve diszkósabb ritmusainak szerelmesei az év bulija címet már meg is előlegezték. Mindeközben az Inmedio színpadnál (mely sajnálatos módon az Unicom színpad által éjjelente prezentált diszkó miatt nehezen megközelíthetőnek bizonyult) a dubstep kapott főszerepet, a magyar fellépők mellett hazánkban már több alkalommal (legutóbb márciusban Budapesten) megfordult N-Type szolgáltatta a talpalávalót. Eme kisebb színpad üde színfoltként szolgált ebben az évben, végre nem kellett külön–külön összerakosgatni az elektronikus zene rajongóinak a programfüzetből, hogy hova érdemes betérni a nap folyamán, mivel napról napra már kora délutántól kezdve kellemes aláfestő zenét szolgáltattak hazánk kiváló ifjai a fák lombjai között történő sörözéshez / fröccsözéshez. Szerda este tornádó gyorsasággal érkezett a hír: a 15 ezer kiadható bérlet mind egy szálig elkelt, ezen túl – hivatalos úton - csak napijegyekhez tudtak hozzájutni a felkészületlenebbek.


Apropó, tornádó: ha az nem is, viszont széllökések formájában a hűvösebb időjárás sajnos megérkezett a csütörtöki napon. Több színpad dekorációs kellékeit lebontották, és eső híján a porral is szembe kellett szállni annak, aki kilátogatott a második napon (tették mindezt 24 ezren). A délutáni hiphop szeánsz (Hősök, Punnany Massif, Akkezdet Phiai) után olyan koncerteket csíptünk el, mint a House of Pain, Primus, Tankcsapda és SUM41, mire végül elérkezett az idő a közönség által szinte legjobban várt utcazenész DUB FX fellépéséhez. Az úriember, aki már a tavalyi VOLT-on is sokakat átcsábított a nagyszínpados Massive Attack fellépésről, énekével, beatboxával és Flower Flairy vokáljával alaposan megmozgatta az összegyűlteket. Tette ezt olyan kedvenc zenéinkkel, mint a GhostBusters, Love someone, Sootheyourpain, és a Made. Mivel a művész aznap ünnepelte születésnapját, a VOLT-os szervezők amolyan kedves gesztusaként - a kivetítőn szereplő magyar felhívás és irányított visszaszámlálás segítségével - a kb. 10 ezer ember egy emberként énekelhette a harmadik ráadás után a „Happy Birtday”-t.  A koncertben elfáradván erőnk már csak DJ Fresh (MR2) illetve a Scratch Perverts (Inmedio) belefülelésére maradt, így lassan hazafele vettük az irányt, hiszen fontos a megfelelő erőbeosztás, illetve a pénteki napra történő teljes embert kívánó felkészülés.



A pénteki nap ünnepnap volt sokak számára, hiszen – sok éves kihagyás után - ettől az évtől kezdve ismét átadják a Voltfólió Kulturális Médiadíjat, melynek kitüntetettjei ebben az évben többek között a következő médiumok, illetve médiaszereplők lettek: WAN2 Magazin, zene.hu, Wágner Gábor újságíró, MR2 Akusztik rádióműsor, Sebestyén Balázs, Frankó Roni, Lovász László műsorvezetők, az MR2 Rádió, az MTV Záróra műsora, és az általunk leginkább kedvelt budapesti úszó erőd, az A38 klub.

Ünnepnap volt viszont azoknak is az este, akik az ausztrál Pendulum előadását várták a legjobban. A DJ-ként és producerként már közel 10 éve dolgozó trió népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy fellépéseikbe gitárost és dobost importálva eladhatóbbá varázsolták a rock- drum and bass-nek aposztrofált – általunk csak katasztrófaként emlegetett - számokat. Lehet szeretni vagy utálni őket, kirobbanó show-juk azonban kétségkívül az egyik legsikeresebb pillanat volt a VOLT-on. Olyanokat is megmozgatott, akik nem ismerték előtte őket. De mit sem ér egy fesztivál új élmények nélkül! Moby koncertjére várva még sikerült belecsapódnunk egy Fluor Tomi koncertbe az RT Klub színpadjánál. Az összegyűlt tinilány-sereg elégedett visítással csápolt, míg a háttérben meghúzódó látogatók inkább csak amolyan „látványosságként” hallgatták meg legfőbb slágereit, például a Csicskalángost illetve a Smile zenekarral előadva a Mizut. Miután Tomika mindenkit megtanított „hiphopra táncolni”, ismét a nagyszínpad felé vettük az irányt, hogy meglessük Moby szereplését. Moby a hideg és – feltehetően - a reklám miatt egy csinos VOLT-os pulcsiban nyomta végig elképesztő show-ját, ami lehet, hogy  szakavatottabb szemek és fülek számára talán nem a legjobb volt, amit Magyarországon adott elő, viszont először hallva őt és látva a legjobb számaira (Honey, Natural Blues, Why does my heart feel so bad, Porcelain, Bodyrock, We are made of stars, Raining again, Go!, Feeling so real) csápoló több tízezer embert, mindenképpen nagy élmény nyújtott.  Nem telhet el viszont VOLT eső nélkül (a 2010-es év ilyen szempontból kivételnek számított), ezt pedig a holland előadók hozták el, ugyanis a masszív szemerkélés Joris Voorn (MR2) illetve a Black Sun Empire (Inmedio) alatt kezdődött el (majd legnagyobb sajnálatunkra reggelig el sem állt, így hideg gyrosba fojtottuk bánatunkat és az alvás mellett döntöttünk).



Szombatra szerencsére a hűvös idő ellenére ismét kisütött a nap, sár is alig maradt péntekről, így este – sportcipőbe és dupla pulcsiba csavarva - kényelmesen elhelyezkedtünk az Inmedio Drink Bar tetején (mely a zordnak tűnő biztonsági személyzet őrködése ellenére mindenféle VIP vagy egyéb karszalag nélkül is látogatható volt), és innen hallgattuk meg a linzi Markus Fürederék produkcióját, azaz a Parov Stelar Band-et. Tavaly még az MR2 színpad környékét töltötték meg, idén viszont jó döntésnek bizonyult a csere: a korai kezdés és a fél óra csúszás ellenére a nagyszínpadot kellemes mennyiségben melegítették fel főként a Shine és a Coco című albumuk dalaival. Aki lemaradt, az a héten pótolhat a Balaton Sound fesztiválon, ugyanis a zenekar fekete turnébusza ott is fel fog bukkanni. A brit The Thing Things előadása után „végre” elérkeztünk a lányok által egyértelműen legjobban várt együttes koncertjéhez, az önmagát kiválóan sminkelő Jared Leto és csapata, azaz a Thirty Seconds To Mars fellépéséhez. Jared színészként sem utolsó (elég csak a Rekviem egy álomért-ra, a Pánikszobára, Harcosok Klubjára vagy Mr. Nobody-ra gondolnunk) és frontemberként is bizonyított. A poncsótól atlétáig vetkőző fiú extázisba kergette a közönséget, amelyet be is vont a „játékba”: volt itt labdadobálás, konfettizápor, és több fiatalt fel is hívott magához a színpadra, hogy együtt bulizzanak vele a slágereikre. Az est legjobb híreként pedig az említhető meg, hogy az időközben csúnyán kipontozódott Amy Winehouse helyett (aki próbálkozott ugyan visszatérni a zenei életbe - sajnos kevés sikerrel), idén a Szigeten a Thirty Seconds To Mars fog fellépni! Ekkora endorfindopping után nem maradt más hátra, mint hogy a német Paul Kalkbrenner szettjén levezessük maradék energiánkat. A többször fülsértően recsegő hangokat és közepesnek sem mondható szettet hozzávetőlegesen öt számig bírtuk, majd teret engedve a fiatalabbaknak (akiknek a Berlin Calling téma még újdonságnak számít) felderítőútra indultunk.



Ismét osztódással próbálkoztunk az utolsó éjjelen: az Inmedio színpadán a hazánkban már többször (legutóbb a Bladerunnaz szülinapon) bizonyító DJ Friction pörgette a lemezeket, az MR2-n viszont M.A.N.D.Y.-ék húzták a talpalávalót. Nálunk végül kiütéssel Friction nyert. Akkora hangulatot csináltak MC 2SHY-jal, hogy a színpad épségét többször is veszélyben éreztük a szett alatt. A felkelő nap sugarait a fesztiválkártyánkon szereplő pénzösszeg gondos levásárlásával töltöttük, és búcsúitalainkat lehúzva hazafelé vettük az irányt. Több szempontból is sikeres nap volt az utolsó a fesztivál történetében, hiszen évek óta először ismét kikerült a teltház tábla a bejáratra. Hozzá kell tenni, hogy nem csak a látogatók létszámát sikerült megdönteni a szombati nappal, illetve a 19. VOLT-tal: rekordmennyiségű véradó tette tiszteletét a fesztiválon, több mint 500-an adtak vért a Vöröskereszt sátrában.


Jövőre a 20. szülinapját fogja ünnepelni a VOLT. Reméljük, hogy az évről évre népszerűbb fesztivál a következő évben sem veszíti el családias jellegét, hogy továbbra is színvonalas előadókkal büszkélkedik, illetve hogy a kerek szülinap alkalmából az időjárás jövőre a lehető legjobb formáját fogja nyújtani. Sopron, találkozunk legkésőbb 2012-ben!

Írta: v1k

Képek: Volt Fesztivál Official

Ezt a cikket eddig 917 alkalommal tekintették meg.