Mixek

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag sz...tovább

Az Above & Beyond trió a jelenlegi trance szcéna egyik legkiemelkedőbb csapata. Miután megnyerték a Radio 1 Essential Mix Of The Year díját, és debütáló albumukat, a Tri-State-et a DJ Mag szimplán csak briliánsnak titulálta és 5 csillaggal jutalmazta, de a fiúk nem bízták el magukat. Kiadták saját labelük terméseiből szemezgető újabb kiadványukat. A 2 CD-s válogatásmix csak úgy hemzseg a kiadatlan számoktól, és nem kétséges, hogy jó párból sláger lesz.
Hogy mit várhatsz a fiúktól? A dallamos, könnyed, szálldosós trance vonal van túlsúlyban, de néhol teches, deepes vagy éppen electrós hangzások is képviseltetik magukat.

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance...tovább

Armin van Buuren pályája felfelé ívelő stádiumban van. 2005-ben két új fontos díjat is bezsebelt magának: a legjobb rádióműsorért és a legjobb mixalbumnak járó díjat A State of Trance 2004-ért. Tavaly jelent meg lenyűgöző új művészi albuma, a Shivers, amelyben zeneíróként is bizonyította tehetségét.

Az 1976-ban, a hollandiai Leidenben született Armin – mint kollegái közül megannyian – muzikális családban nevelkedett. Édesapja mindenféle műfajt kedvelt a punktól az elektronikáig, csak azért, „hogy megszabaduljon a hétköznapok nyomásától”, bátyja pedig bámulatos gitáros. 10 éves korában édesanyja nyert egy számítógépet, így: „már kiskölökként saját Basic programokat írtam, és onnantól tanultam, hogyan kell bánni a géppel.” Természetesen azzal kezdte, hogy barátainak kazettákat rakott össze, majd észrevette, hogy nagybátyja zenekészítéssel kísérletezik a számítógépén.

A’90-es évek elején Armin már kívülről ismert minden zenét a rádióból.
„Azonnal megszerettem a modern elektronikus tánczenét – ezt a nagyszerű, lázadó hangzást, ami annyira más volt a ’80-as évek ’gyönyörű’ zenéihez képest.” Jean Michel Jarre tette rá az első mély benyomást Ben Liebrand holland producer mellett, aki később mentora is lett a mixelésben és producerkedésben. Ez azonnal sikerhez vezetett, szerzeményeit elkezdték felpakolni mixalbumokra, és klubokban is felléphetett. De mivel karrierje ennyire fiatal korában elkezdődött, Armin bölcsen úgy döntött, hogy több vasat kell tartania a tűzben arra az esetre, ha nem jönne be a DJ-skedés. Ennek érdekében elkezdett jogot tanulni, és kapott is egy állásajánlatot egy jogi cégnél, de úgy döntött, ez mégsem az ő világa, bár azt azért beismerte, hogy nagyszerűen áll neki az öltöny. Utolsó évét azonban már halasztania kellett, mert annyi felkérést kapott, valamint számtalan remixre és saját szerzeményre kapott ihletet (többek között: Sound Of Goodbye, Burned With Desire, Touch Me, Free, Wamdue Project: King Of My Castle, Solid Sessions: Janeiro, Solar Stone: 7 Cities). De aztán végül mégiscsak lediplomázott.

Majd 2003-ban megalapította saját kiadóját, az Armada-t, engedve a nyomásnak – rengeteg kiemelkedő szerzeményt küldtek neki hétről hétre, ami mellett nem tudott csak úgy elmenni. Maykel Pironnal, a Warner Music volt ügyvezetőjével vágott bele a projektbe. „Olyan céget akartunk, ami mindent felölel a művészek számára: képviselet, booking és lemezkiadás. A művészek választhatnak a teljes körű szolgáltatás, a lemezkiadás, vagy egy fellépés megszervezése között. Az Armada engedi a művészeknek, hogy azt tegyenek, amit akarnak, anélkül, hogy bármit is rájuk erőltetnénk.”

Első debütáló saját albumát, a 76-ot 2004-ben jelölték a Dancestar Awardon a Legjobb Művészi Album díjára. 2005 nyarán jelent meg második lemeze, a Shivers, amelynek címadó dala a slágerlisták élét ostromolta, s egy másik szerzemény pedig a Sensation White klubhimnusza lett. Armin aztán világkörüli utazásba kezdett, hogy olyan művészekkel közreműködjön együtt, mint a Gabriel & Dresden.

Hitvallása egyszerű és követhető: „Ez az, amit akarok. Ez nem egyszerűen zeneszeretet, hanem szenvedély, ez már túlmutat a hobbin, ez egy életsílus. A zene elengedhetetlen az életemhez!”