Mixek

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei ...tovább

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei irányzatokat játszotta, a soul-tól és a hiphop-tól kezdve a popzenén át egész a house-ig. 1993-ban megvásárolt egy giesseni lemezboltot, a Downtown Records-ot, amin keresztül aztán felfedezte az elektronikus zenék széles skáláját. Egy évre rá pedig úgy döntött, nyit egy techno klubot, ez lett a ’Spinclub’
1995-ben Chris a Sven Vath tulajdonában lévõ és már akkor legendás frankfurti Eye Q Records-hoz szegõdött, miután év elején be kellett zárni a Spinclubot. Ezalatt a periódus alatt ismerkedett meg a késõbbi jó baráttal és szerzõtárssal, André Walterrel, akivel hamarosan összehoztak egy stúdiót, majd nekivágtak a zenekészítésnek. Az év végén meg is jelent elsõ lemezük a Global Ambition kiadónál (Woodpeckers – The Rage). Ezt hamarosan egy saját kiadó, a SOAP megalapítása követte két Downtown Records-os arc, Toni Rios és Tommy Bingel közremûködésével. Különbözõ nicknevek alatt (Traveller, E.H.R. és Noosa Heads) lemezek és remixek egész sora fémjelezte ekkor Chris produceri munkásságát.
1995 novemberében lehetõséget kapott arra, hogy játszhasson a frankfurti OMEN-ben, amit hamarosan itt is rezidensi poszt követett. Egy évvel késobb a DJ-zés hatására létrehozta a ’Fine Audio Records’-ot. Chris itt szerezte elsõ igazán nagy nemzetközi elismeréseit olyan lemezekkel, mint az Audio 07, vagy az Audio 11.
1999-ben felgyorsultak az események, Chris elõször játszott az U60311-ban és a minden hónap elsõ péntekjén megtartott ’Es ist freitagaaabend...!” partik házigazdája lett, együtt játszva kedvenc DJ-ivel és Live Act mûvészeivel a világ minden tájáról.
Csatlakozott a Cocoon ügynökséghez, hogy felügyeljék és szervezzék az egyre bovülõ booking naptárját. Szintén ebben az évben hozta létre újabb kiadóját a ’CLR’-t és kisvártatva több sublabelt is (CLRetry, CLAU, Stigmata). Sajátjai mellett tucatnyi kiadónál is letette a névjegyét egy-egy lemez vagy remix erejéig. Primate, In-tec, Geuhsky, Musicman, Planet Vision, Cocoon, Gigolo, Highball, és a sor még korántsem teljes...
2000 augusztusa óta Pauli Steinbach társaságában õ vezeti a ’Pitch Control’-t a HR XXL rádión, hétrõl-hétre a legnagyobb és legtehetségesebb DJ-k vendégszereplésével.
2002-ben elhagyta a Cocoon-t és azóta saját maga irányítja a bookingjait.
Tavaly szeptemberben megkapta a saját bevallása szerint eddigi legnagyobb elismerését, a ’German Dance Awards’ legjobb hazai lemezlovasának járó díját, olyanokat megelõzve, mint Sven Vath, Paul van Dyk, vagy Westbam. Nem sokkal a díj megnyerését követõen pedig majd’ két évnyi munka gyümölcseként megjelent elsõ nagylemeze, az azóta is taroló ’Evolution’.
Chris mindeközben rendületlenül járja a világot, megfordulva a legmenõbb klubokban és legnagyobb fesztiválokon. Fellépéseit, amikben a személyes varázserejének legalább akkora szerepe van, mint elementális zenéjének, mindenhol óriási népszerûség kíséri.

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei ...tovább

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei irányzatokat játszotta, a soul-tól és a hiphop-tól kezdve a popzenén át egész a house-ig. 1993-ban megvásárolt egy giesseni lemezboltot, a Downtown Records-ot, amin keresztül aztán felfedezte az elektronikus zenék széles skáláját. Egy évre rá pedig úgy döntött, nyit egy techno klubot, ez lett a ’Spinclub’
1995-ben Chris a Sven Vath tulajdonában lévõ és már akkor legendás frankfurti Eye Q Records-hoz szegõdött, miután év elején be kellett zárni a Spinclubot. Ezalatt a periódus alatt ismerkedett meg a késõbbi jó baráttal és szerzõtárssal, André Walterrel, akivel hamarosan összehoztak egy stúdiót, majd nekivágtak a zenekészítésnek. Az év végén meg is jelent elsõ lemezük a Global Ambition kiadónál (Woodpeckers – The Rage). Ezt hamarosan egy saját kiadó, a SOAP megalapítása követte két Downtown Records-os arc, Toni Rios és Tommy Bingel közremûködésével. Különbözõ nicknevek alatt (Traveller, E.H.R. és Noosa Heads) lemezek és remixek egész sora fémjelezte ekkor Chris produceri munkásságát.
1995 novemberében lehetõséget kapott arra, hogy játszhasson a frankfurti OMEN-ben, amit hamarosan itt is rezidensi poszt követett. Egy évvel késobb a DJ-zés hatására létrehozta a ’Fine Audio Records’-ot. Chris itt szerezte elsõ igazán nagy nemzetközi elismeréseit olyan lemezekkel, mint az Audio 07, vagy az Audio 11.
1999-ben felgyorsultak az események, Chris elõször játszott az U60311-ban és a minden hónap elsõ péntekjén megtartott ’Es ist freitagaaabend...!” partik házigazdája lett, együtt játszva kedvenc DJ-ivel és Live Act mûvészeivel a világ minden tájáról.
Csatlakozott a Cocoon ügynökséghez, hogy felügyeljék és szervezzék az egyre bovülõ booking naptárját. Szintén ebben az évben hozta létre újabb kiadóját a ’CLR’-t és kisvártatva több sublabelt is (CLRetry, CLAU, Stigmata). Sajátjai mellett tucatnyi kiadónál is letette a névjegyét egy-egy lemez vagy remix erejéig. Primate, In-tec, Geuhsky, Musicman, Planet Vision, Cocoon, Gigolo, Highball, és a sor még korántsem teljes...
2000 augusztusa óta Pauli Steinbach társaságában õ vezeti a ’Pitch Control’-t a HR XXL rádión, hétrõl-hétre a legnagyobb és legtehetségesebb DJ-k vendégszereplésével.
2002-ben elhagyta a Cocoon-t és azóta saját maga irányítja a bookingjait.
Tavaly szeptemberben megkapta a saját bevallása szerint eddigi legnagyobb elismerését, a ’German Dance Awards’ legjobb hazai lemezlovasának járó díját, olyanokat megelõzve, mint Sven Vath, Paul van Dyk, vagy Westbam. Nem sokkal a díj megnyerését követõen pedig majd’ két évnyi munka gyümölcseként megjelent elsõ nagylemeze, az azóta is taroló ’Evolution’.
Chris mindeközben rendületlenül járja a világot, megfordulva a legmenõbb klubokban és legnagyobb fesztiválokon. Fellépéseit, amikben a személyes varázserejének legalább akkora szerepe van, mint elementális zenéjének, mindenhol óriási népszerûség kíséri.

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei ...tovább

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei irányzatokat játszotta, a soul-tól és a hiphop-tól kezdve a popzenén át egész a house-ig. 1993-ban megvásárolt egy giesseni lemezboltot, a Downtown Records-ot, amin keresztül aztán felfedezte az elektronikus zenék széles skáláját. Egy évre rá pedig úgy döntött, nyit egy techno klubot, ez lett a ’Spinclub’
1995-ben Chris a Sven Vath tulajdonában lévõ és már akkor legendás frankfurti Eye Q Records-hoz szegõdött, miután év elején be kellett zárni a Spinclubot. Ezalatt a periódus alatt ismerkedett meg a késõbbi jó baráttal és szerzõtárssal, André Walterrel, akivel hamarosan összehoztak egy stúdiót, majd nekivágtak a zenekészítésnek. Az év végén meg is jelent elsõ lemezük a Global Ambition kiadónál (Woodpeckers – The Rage). Ezt hamarosan egy saját kiadó, a SOAP megalapítása követte két Downtown Records-os arc, Toni Rios és Tommy Bingel közremûködésével. Különbözõ nicknevek alatt (Traveller, E.H.R. és Noosa Heads) lemezek és remixek egész sora fémjelezte ekkor Chris produceri munkásságát.
1995 novemberében lehetõséget kapott arra, hogy játszhasson a frankfurti OMEN-ben, amit hamarosan itt is rezidensi poszt követett. Egy évvel késobb a DJ-zés hatására létrehozta a ’Fine Audio Records’-ot. Chris itt szerezte elsõ igazán nagy nemzetközi elismeréseit olyan lemezekkel, mint az Audio 07, vagy az Audio 11.
1999-ben felgyorsultak az események, Chris elõször játszott az U60311-ban és a minden hónap elsõ péntekjén megtartott ’Es ist freitagaaabend...!” partik házigazdája lett, együtt játszva kedvenc DJ-ivel és Live Act mûvészeivel a világ minden tájáról.
Csatlakozott a Cocoon ügynökséghez, hogy felügyeljék és szervezzék az egyre bovülõ booking naptárját. Szintén ebben az évben hozta létre újabb kiadóját a ’CLR’-t és kisvártatva több sublabelt is (CLRetry, CLAU, Stigmata). Sajátjai mellett tucatnyi kiadónál is letette a névjegyét egy-egy lemez vagy remix erejéig. Primate, In-tec, Geuhsky, Musicman, Planet Vision, Cocoon, Gigolo, Highball, és a sor még korántsem teljes...
2000 augusztusa óta Pauli Steinbach társaságában õ vezeti a ’Pitch Control’-t a HR XXL rádión, hétrõl-hétre a legnagyobb és legtehetségesebb DJ-k vendégszereplésével.
2002-ben elhagyta a Cocoon-t és azóta saját maga irányítja a bookingjait.
Tavaly szeptemberben megkapta a saját bevallása szerint eddigi legnagyobb elismerését, a ’German Dance Awards’ legjobb hazai lemezlovasának járó díját, olyanokat megelõzve, mint Sven Vath, Paul van Dyk, vagy Westbam. Nem sokkal a díj megnyerését követõen pedig majd’ két évnyi munka gyümölcseként megjelent elsõ nagylemeze, az azóta is taroló ’Evolution’.
Chris mindeközben rendületlenül járja a világot, megfordulva a legmenõbb klubokban és legnagyobb fesztiválokon. Fellépéseit, amikben a személyes varázserejének legalább akkora szerepe van, mint elementális zenéjének, mindenhol óriási népszerûség kíséri.

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei ...tovább

Chris Liebing 1991-ben, egy Frankfurt melletti kis klub, a ’Red Brick’ rezidenseként debütált lemezlovasként, ahol késõbb rezidensi pozícióba is került. Ott még a legkülönbözobb zenei irányzatokat játszotta, a soul-tól és a hiphop-tól kezdve a popzenén át egész a house-ig. 1993-ban megvásárolt egy giesseni lemezboltot, a Downtown Records-ot, amin keresztül aztán felfedezte az elektronikus zenék széles skáláját. Egy évre rá pedig úgy döntött, nyit egy techno klubot, ez lett a ’Spinclub’
1995-ben Chris a Sven Vath tulajdonában lévõ és már akkor legendás frankfurti Eye Q Records-hoz szegõdött, miután év elején be kellett zárni a Spinclubot. Ezalatt a periódus alatt ismerkedett meg a késõbbi jó baráttal és szerzõtárssal, André Walterrel, akivel hamarosan összehoztak egy stúdiót, majd nekivágtak a zenekészítésnek. Az év végén meg is jelent elsõ lemezük a Global Ambition kiadónál (Woodpeckers – The Rage). Ezt hamarosan egy saját kiadó, a SOAP megalapítása követte két Downtown Records-os arc, Toni Rios és Tommy Bingel közremûködésével. Különbözõ nicknevek alatt (Traveller, E.H.R. és Noosa Heads) lemezek és remixek egész sora fémjelezte ekkor Chris produceri munkásságát.
1995 novemberében lehetõséget kapott arra, hogy játszhasson a frankfurti OMEN-ben, amit hamarosan itt is rezidensi poszt követett. Egy évvel késobb a DJ-zés hatására létrehozta a ’Fine Audio Records’-ot. Chris itt szerezte elsõ igazán nagy nemzetközi elismeréseit olyan lemezekkel, mint az Audio 07, vagy az Audio 11.
1999-ben felgyorsultak az események, Chris elõször játszott az U60311-ban és a minden hónap elsõ péntekjén megtartott ’Es ist freitagaaabend...!” partik házigazdája lett, együtt játszva kedvenc DJ-ivel és Live Act mûvészeivel a világ minden tájáról.
Csatlakozott a Cocoon ügynökséghez, hogy felügyeljék és szervezzék az egyre bovülõ booking naptárját. Szintén ebben az évben hozta létre újabb kiadóját a ’CLR’-t és kisvártatva több sublabelt is (CLRetry, CLAU, Stigmata). Sajátjai mellett tucatnyi kiadónál is letette a névjegyét egy-egy lemez vagy remix erejéig. Primate, In-tec, Geuhsky, Musicman, Planet Vision, Cocoon, Gigolo, Highball, és a sor még korántsem teljes...
2000 augusztusa óta Pauli Steinbach társaságában õ vezeti a ’Pitch Control’-t a HR XXL rádión, hétrõl-hétre a legnagyobb és legtehetségesebb DJ-k vendégszereplésével.
2002-ben elhagyta a Cocoon-t és azóta saját maga irányítja a bookingjait.
Tavaly szeptemberben megkapta a saját bevallása szerint eddigi legnagyobb elismerését, a ’German Dance Awards’ legjobb hazai lemezlovasának járó díját, olyanokat megelõzve, mint Sven Vath, Paul van Dyk, vagy Westbam. Nem sokkal a díj megnyerését követõen pedig majd’ két évnyi munka gyümölcseként megjelent elsõ nagylemeze, az azóta is taroló ’Evolution’.
Chris mindeközben rendületlenül járja a világot, megfordulva a legmenõbb klubokban és legnagyobb fesztiválokon. Fellépéseit, amikben a személyes varázserejének legalább akkora szerepe van, mint elementális zenéjének, mindenhol óriási népszerûség kíséri.

Coyote – polgári nevén Pörneczi Gábor – lemezlovas karrierje 18 éves korában, 1998-ban kezdődött. Egy barátjával, Dandy-vel ( aki napjainkban a magyar house-szcéna egyik legmeghatározóbb...tovább

Coyote – polgári nevén Pörneczi Gábor – lemezlovas karrierje 18 éves korában, 1998-ban kezdődött. Egy barátjával, Dandy-vel ( aki napjainkban a magyar house-szcéna egyik legmeghatározóbb alakja ) az alig ismert „BedRoom DJ” kategóriából való kitörés reményében,
saját party-k szervezésébe kezdett.
Rendezvényeik sikerességét és kettejük népszerűségét jelezte, hogy a különböző, néha különleges helyszíneken megtartott bulijaikon szép számú, 300-400 fős törzsközönségük gyűlt össze rendszeresen. E partyknak, valamint az internetről letölthető live/promo mixeinek köszönhetően vált Coyote neve annyira ismerté, hogy a party-szervezők folyamatosan hívták fellépni a legjobb nyugat-magyarországi klubokba.
2000 körül karrierjének újabb lökést a veszprémi Radio Jam elektronikus tánczenei műsora, a Fresh Jam adott.
A műsorvezetők Dandy és Geri da Pig lettek, Coyote pedig 2 hetente állandó vendége volt a Fresh Jam-nek. A műsornak köszönhetően 3 évig rendszeres fellépője volt a Balaton északi partján található legnagyobb klubnak, a balatonfüredi Átrium-nak.
Első budapesti fellépései is az ezredfordulóra tehetők. A legendás, leginkább egy több száz főre duzzadt házibulira hasonlító ZTM-ek keretében villantotta meg Coyote először a Fővárosnak electro-s, minimal-os énjét. E fellépései során lopta be magát a hazai szakújságírók szívébe, s a szakma figyelme is egyre nagyobb mértékben szegeződött munkásságára.
2003-ban Dandy-vel karöltve újra saját party-sorozat megvalósításába fogott Sopronban, Late Night Series néven. Rendezvényeik sikerén felbuzdulva a Late Night Series-nek otthont adó szórakozóhely tulajdonosa újra nyitotta Sopron legendás klubját, a Fless Club-ot. A házigazdák Coyote, Dandy valamint a Fless korábbi két residense Junkie és Hawky lettek. Ők négyen másfél évig klubtörténelmet írtak a városban. Vezényletükkel minden héten változatos, minden tekintetben profin megszervezett, különleges hangulatú partikban lehetett része a nagyérdeműnek. A hazai dj társadalom színe-java megfordult náluk, fiatal tehetségeknek biztosítottak fellépési lehetőséget, külföldi lemezlovasokat hívtak meg vendégszerepelni.
A Fless rezidenciájával egyidejűleg, a 2003-as év második felében Coyote csatlakozott Magyarország legnagyobb rendezvényszervező csapatához, a Deadcode Production-hoz. A mindenkori magyar techno-ban immáron 10 éve vezető, irányadó szerepet betöltő party sorozatot, a Hyperspace-t is magáénak tudható csapat tagjaként újabb kapuk nyíltak meg Coyote előtt. A szakma nemzetközi elitjével lép fel rendszeresen, zenei korlátok, megkötöttségek nélkül prezentálva az általa képviselt elektronikus tánczenei vonalat.
A Deadcode által szervezett premier rendezvények fellépőjeként végérvényesen bebizonyította a szakma és a közönség számára egyaránt, hogy valóban a legjobbak között van a helye.
Aki már hallotta játszani, az tudja, hogy Coyote egy igazi zenei „Freak”. A szettjeiben techno, house, rock, electro, acid, minimal, pop zene, hip-hop, minden előfordul, amit mixelni lehet. Sokszínű, friss, modern hangzásvilágával, haladó szemléletmódjával Coyote lemezlovas karrierjének ívelése megállíthatatlannak tűnik.

Néhány művész, akikkel Coyote egy színpadon lépett fel:
Sven Väth, Richie Hawtin, Anthony Rother, Tiga, Miss Kittin, David Carretta, Alter Ego, The Hacker, Johannes Heil, Richard Bartz, Dave Clarke, Luke Slater, Heiko Laux, Alexander Kowalski, T.Raumsmiere, Green Velvet, Savas Pascalidis, Play Paul, Mick Wills, Client, Claude Young, Funk D'Void, Adam Beyer, Joey Beltram, Monika Kruse, John Starlight, Electric Indigo, Patrick Pulsinger, The Advent, Marco Carola, Mauro Picotto, Chris Liebing, Renato Cohen, Henrik B

Néhány rendezvény, ahol Coyote fellépett:
HYPERSPACE (Budapest - H)
SZIGET FESZTIVAL (Budapest - H)
VOLT FESZTIVÁL (Sopron - H)
FÉLSZIGET FESZTIVÁL ( Marosvásárhely- RO )
BUDAPEST PARÁDÉ (Budapest - H)
BUDAPEST PARÁDÉ BÓNUSZ (Budapest - H)
AXETÁZIS BÓNUSZ (Budapest - H)
VIVA EEELEKTRO SZILVESZTER (Budapest – H)
INTERNATIONAL DEEJAY GIGOLO NIGHT ( Budapest – H )
DEADCODE NIGHT SHOW TOUR ( H)
LATE NIGHT SERIES ( H )

Néhány klub, ahol Coyote fellépett:
PACHA (Budapest- H)
HOME ( Budapest- H)
FLÖRT ( Siófok - H)
FLESS CLUB ( Sopron – H )
HANGÁR ( Sopron – H )
ÁTRIUM ( Balatonfüred-H)
CLUB OF COLORS ( Keszthely -H)
MYTHOS ( Veszprém – H )
WEST MUSIC CLUB (Székesfehérvár -H)
THE BASE (Székesfehérvár -H)
SUPERSONIC TECHNIKUM (Budapest - H)
KASHMIR UNDERGROUND (Budapest - H)
ARSENAL CLUB ( Nyíregyháza - H)
JUNO ( Miskolc – H )
CLUB SILVER ( Kecskemét - H)
GRAFFITY CITY ( Fertőd – H )
CLUB MAGIC ( Beled – H )
CLUB SPEED ( Szigetszentmiklós – H )
TUNNEL ( Érd – H )

Cristian Varela, becsületes nevén Carlos Duran a legismertebb és egyben legkarizmatikusabb DJ és Producer jelenleg Spanyolországban , állítja a nemzetközi közvélemény. A madridi művész 11 ...tovább

Cristian Varela, becsületes nevén Carlos Duran a legismertebb és egyben legkarizmatikusabb DJ és Producer jelenleg Spanyolországban , állítja a nemzetközi közvélemény. A madridi művész 11 éves tapasztalattal a háta mögött játszott már az összes helyi partin és fesztiválon, valamint az elmúlt 6 évben részt vett számos nemzetközi rendezvényen is:
Love parade (Berlin), Techno Parade (Paris), I Love Techno (Belgium), Neuraleptic (Belgium), Nature One Festival (Germany), Liberty (U.K.), Maniac Love (Japan), It Feels so Real (Tolouse), L.O.V.E. (Sao Paulo), Techno Trax (Madrid), Esparrago Rock (Spain), May Day (Spain) ? U.S.A., Holland, Canada, Brazil, Russia, Slovenia, Greece, Italy, Portugal, Colombia, Chechen Republic.
Dj -ként 3 lemezjátszóról pörget , elegáns és célratörő zenei szelekció jellemzi. Producerként Cristian olyan kiadóknál jelentette meg munkáit,mint a Primate Records (UK), Primevil (UK), Additive (UK), Elephanthaus (Chicago Production Session (Belgium), Highland Beats (Holland)), PV (Germany),
Remixeket készített már Speedy J , Tim Baker , Marco Bailey , Pascal F.E.O.S. , Verdi & Farfa részére...
2000 decemberében jelent meg debütáló albuma 'New Electronic Audio Arquitectures' címmel, a Serial Killer Vinyl terjesztésével. Az album tanúbizonyságot tesz arról, hogy Cristian egy kiemelkedő tehetség az elektronikus zenében. Cristian két lemezkiadót vezet: 'Pornographic' (Techno) és a 'DonkeyHead' (House) Mindkét kiadó sikeresen működik olyan előadók vendégszereplésével, mint: Umek, Tim Baker, Massaya, Qyuhey, Bando .stb. 2001-ben a DeejayMags 2001 Awards -on 'az év legjobb dj-je ' és a 'best recorded session' címet nyerte el, utóbbit 'Salon de Mezclas' mix-ért, melyet Tony Verdi-vel együtt készített.

Dandy - Szigeti Péter /1978.06.07/ Több mint egy évtizede foglalkozik a zenék gyűjtésével és a dj-zéssel egyaránt. Ezt követően a rádiózás és a bulik szervezése következett, napjai...tovább

Dandy - Szigeti Péter /1978.06.07/

Több mint egy évtizede foglalkozik a zenék gyűjtésével és a dj-zéssel egyaránt. Ezt követően a rádiózás és a bulik szervezése következett, napjainkban pedig a produceri területeken is szorgalmasan tevékenykedik.
Az első lépések óta megtett több ezer kilométer az éjszakában itthon és külföldön egyaránt, a bulikban szerzett tapasztalatok, és rengeteg dj pultban eltöltött órának köszönhető, hogy több zenei műfajban kalandozik minden egyes fellépése alkalmával és ennek köszönhetően Dandy kifejezetten zeneileg nem kategorizálható lemezlovas és mégis minden alkalommal megtalálja az összhangot a számára legfontosabb 'tényezővel' a közönséggel !

Zenei világa hosszú folyamaton ment át, és a mai napig folyamatos változásban van, épp ezért ugyanolyan elfogadott és hiteles a kezei alól hallani egy deep house szettet is mint egy feszesebb tech hangzást.
A bulik zárása és a főidőben való szórakoztatás mellett a legjobban a warm up szerepet szereti, ezek alkalmával többször nyúl a kedvenc műfajához a színtiszta house zenékhez. Őt is a világsztárok előtt bemutatott szettek által ismertük meg és neve mindig garancia a bulik sikeres kezdéséhez.

A leglátványosabban és leggyorsabban feltörekvő, a szakma által is elfogadott 'új' generációs lemezlovasként hamar bekerült a neve az itthoni dj elit névsorába és kollégái is mind elismerően nyilatkoznak munkásságáról.

Pályafutása során szinte az összes magyarországi klubban és diszkóban fellépett, melyekbe mind máig rendszeresen visszahívják.
Több jelentős hazai klub-ban házigazda szerepben is dolgozott.

A New Generation ZTM, a The Debut és az I Love Deep party sorozatok állandó lemezlovasa volt. Ezeknek a sorozatoknak rengeteget köszönhet, melyek fejlődésével a Dandy név szintén csiszolódott.
Ezt követte saját csapatának és kiadójának létrehozása, megszületett a TrueSounds ! Ezek az estek az egyik legnépszerűbb klubjelenséggé váltak Magyarországon - rövid idő alatt.

Az eleinte hobbiként jelentkező rádiózás, szakmai szerelemmé és még keményebb elhivatottsággá vált, így a lemezlovasi pálya mellé a rádiózás is bekerült Dandy életébe.

2008 : TrueSounds On Air : Avas Rádió és Rádió 35 elektronikus műsorok - FM rádió
2005 : Justmusic FM, produkciós munkatárs, műsorvezető
2005 : MONITOR - önálló, saját műsor Chriss-el
2005 - 2004 : Sopron Rádió - Truesounds On Air
2005 - 2003 : Radio1 - Veszprém
2003 - 2000 : Radió JAM, első hazai dj műsor, műsorvezető, felelős zenei szerkesztő

Lemezlovasi pálya - kiemelt állomások :
2009 : FamePromotion, Budapest - exklúzív lemezlovas
2009 : Flört The Club, Siófok - exklúzív rezidens dj
2009 : Club Cocoon, Tata - TrueSounds rezidencia
Best of 2008 - legjobb Magyar dj kategória győztese - www.soundhead.hu partyportál szavazáson
2008 : Flört The Club - exklúzív rezidens dj
2008 : Club Cocoon, Tata - TrueSounds rezidencia
2008 : Club Privé, Budapest
2007 : Club Cocoon, Tata - all night long estek
2007 : Club Privé, Budapest
2007 : Flört The Club, Siófok - exklúzív rezidens dj
Best of 2006 - legjobb Magyar dj kategória győztese - www.soundhead.hu party portál szavazáson
2006 - FamePromotion, Budapest - exklúzív lemezlovas
2006 - Flört The Club, Siófok - exklúzív rezidens dj
2006 - Jusmusic 002 mixlemez megjelenés
2005 - Flört The Club, Siófok - exklúzív rezidens dj
2005 - 2001 - Flört The Club, Siófok - állandó lemezlovasa

További jelenlegi és múltbeli rendszeres fellépések helyszínei :
Dokk Club - Budapest
HomeClub - Budapest
Pacha - Budapest
Club Korona - Kecel
Sing Sing - Szeged
Palace - Siófok
Romkert - Szombathely
DTD - Kiskunhalas
Citadella - Budapest
Colosso - Sopron
Vertigo - Győr
Club Prince - Mende
Bling Bling - Kecskemét
Bázis klub hálózat - Pécs, Debrecen
Club Colosseum - Komló
Magyar Tenger - Vonyarvashegy
Club Magic - Beled
Club of Colors - Keszthely
Mythos Club - Veszpém
Átrium Music Club - Balatonfüred
Club New Night - Tiszakécske
West Side - Székesfehérvár
...stb...stb...stb...

Party sorozatok, események :
TrueSounds
Monitor Live - szabadtéri sorozat
New Generation ZTM
Fresh JAM
The Debut
I love deep
DokkProgression
EasternEvolution, Monitor Live
Hungarian DJ fest
Mayday
Bonus
Budapest Parádé
Exit fest


Egyéb megjelenések, diszkógráfia :
2009 : Bourne - Hypnotize E.P. / Invoice and Dandy remix/
2009 : Canard - Language /Invoice and Dandy remix/
2004 : FreeE magazin - dj mix melléklet
2004 : Quasar - October /Q/Dandy remix/ Fountaion Records
2003 : Truefish Project : Truephonia

Külföldi állomások :
Lengyelország, Románia, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Szerbia, USA, Thaiföld, Németország

Külföldi lemezlovasok akikkel együtt dolgozott : Sasha, Carl Cox, Westbam, Sander Kleinenberg, Nick Warren, Satoshi Tomiie, Hernan Cattaneo, Dave Seaman, Paul Oakenfold, Steve Lawler, Anthony Pappa, Wally Lopez, Audiofly, Echomen, Jody Wisternoff, Desyn Masiello, Nils Noa, Tiesto, Matthew Dekay, 16Bit Lolitas, Seb Fontaine, The Timewriter, Terry Lee Brown Jr, Soda INC, C and M Production, Kevin Yost, David Alvarado, Lexicon Avenue, Moshic, Ian Pooley, Timo Maas, Paolo Mojo, Eelke Kleijn, Dennis Ferrer, Sebastian Davidson, Robert Babitz, Deep Dish, Victor Calderone , Bush to Bush, Jeff Bennett....stb..stb..

Danilo Vigorito azon dél olaszországi Nápoly város szülötte, mely napjaink egyik fontos techno szcénájává nőtte ki magát. Danilo lemezlovas karrierje 1991-ben indult, de már 12 évesen kap...tovább

Danilo Vigorito azon dél olaszországi Nápoly város szülötte, mely napjaink egyik fontos techno szcénájává nőtte ki magát. Danilo lemezlovas karrierje 1991-ben indult, de már 12 évesen kapcsolatba került a zenével, akkor ugyan még nem a potikat tekergette, hanem a gitározás művészetét igyekezett elsajátítani.

Huszonévesen hang technikusi feladatokat vállalt, mely évek tapasztalatai nagyban hozzá járultak későbbi sikereihez.

1999-ben első, kiadott munkája a Sync Mode EP, az Informal Records-nál jelent meg. Ez a kiadvány nyitotta meg a kaput olyan kiadók előtt mint a Speaker Attack, a Primate, a Conform és a Genetic.

Karrierje következő mérföldköve a 2001-ben alapított Frozen volt, amely label alatt megjelent kiadványok meghozták számára a nemzetközi sikert, illetve a világ különböző pontjain való fellépés lehetőségét.

Az Orion Muzik létrejöttével kezdetét vette az a hihetetlenül termékeny időszak, amelynek eredményeképpen 29 kiadvány és rengeteg remix készült, olyan előadóknak mint, Sven Vath, Jeff Mills, Dj Rush vagy Carl Cox. Kiadványai jelentek meg a Fabric, Sound of Ibiza, U60311, Techo Division válogatásokon. A 2005-ben alapított Intelligence kiadó teret kíván adni a kísérletezőbb, új hullámos techno műfajnak is.

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját... Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél,...tovább

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját...
Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél, de ez nagyon is jellemző Dave Clarke-ra. Az ösztönei még nyilvánvalóan nem hagyták cserben. Lassan már fél életét a zeneiparban töltötte Dj-ként, producerként, remixerként, rádióbemondóként, szerkesztőként. Mégis örök újító maradt. Bár nem mindig mentek simán a dolgok, egy csomó kiadóval kapcsolatos probléma után, egy új, boldog fejezetet nyitott a Skint Recordsnál.
Hirtelen senki sem akart visszafogni. Ez izgalmas, hiszen ezután nem lehet senkit bűnbaknak tenni. Nem éreztem többé, hogy a sorsomat nem én irányítom.
Dave 1968. szeptember 19-én Brightonban született. Már korán nagy hatással volt rá a Depeche Mode, a hip hop, a ska és a disco. Igazán fiatalon próbálkozott extrém zenei
meglepetésekkel. Egy ötperces kazettát loopolt össze a Frankie Goes To Hollywood Two Tribes számának légiriadó sziréna hangjából. Ezt bömböltette a suli ablakából krikett meccsek alatt. Sajnos a többiek nem látták a vicces oldalát a dolognak.
Dave tizenévesen kezdett diszkózni, végighaladva a hip hoptól az acidig szinte az összes zenei irányzatban. Ekkor találkozott jövőbeni feleségével, Laura-Jane-nel, aki klub menedzserként dolgozott. Amikor Brightonban a rave lett divatos, Dave acid és techno szettjei már nem voltak népszerűek. A felszabadult idejében kipróbálta a producerkedést. Első önálló kiadványa ami Hardcore név alatt jött ki, túl hosszú volt single-nek, így albumnak minősítették, maga mögé utasította az Enigmát és Whitney Houstont egy egész hétre a Dance Top 100-ban. /Ekkor 1988-at írtunk!!/
A 90-es évek elején több albumot adott ki, de a Vörös Trilógia hozta meg számára a valódi hírnevet. Három távolinak tűnő single, soha nem hallott dallamokkal, mégis emészthető stílusban. Egyre több remix felkérést kapott /Chemical Brothers, New Order, Inner City, Mission Impossible/, mindegyikkel más és más oldalát mutatta meg a közönségnek. Ekkor gyűjtötte híveinek nagyrészét, még a stílusteremtő, első albumának megjelenése előtt. De pont ekkor ingott meg zenei pályája.
Úgy teszek, mintha meg sem történt volna. - mondja Dave keményen.
Egy végtelennek tűnú jogi vita kezdődött szerzői jogokról és kizárólagosságról.
A több évig húzódó probléma sokáig megkötötte Dave művészi szabadságát.
Az első kellemes élmények a remix-karrierjének felfutásakor érték. "Az eltelt öt év hasznos volt: Depeche Mode, Leftfield, Moby, Faithless, Underworld, Laurent Garnier. Az emberek megértették, csak azért nem maradhatok csendben, mert nagyon zavaros helyzetben vagyok.
A remix nagyszerű lehetőséget nyújtott, hogy stúdiózzak és a nevem rajta legyen a lemezborítón! Ahhoz, hogy technót játszak, nem kell producerként is működnöm. Egy picit az ördög ügyvédjeként is beszélek, ezért is húztam fel ezeknek a k***a jogtudósoknak az agyát. Miért más akarja eldönteni, hogy mit csinálhatok és mit nem?!"
Dave DJ-ként is hiperaktív volt, a techno nagyköveteként működött szerte a világon. Heti három fellépés, gyakran három különböző orszában. Hétről hétre, évről évre! /Az évi 800 000!! mérföld mindig összejött neki./ "Még mindig szenvedélyesen szeretem a technót. Rengeteg zenei irányzatot befolyásolt, de nem kapja meg a neki járó tiszteletet, figyelmet. Pedig, mivel a techno mindig a technológiába volt beágyazva,állandóan változik!"
Ekkorra megoldódtak a jogi problémái a volt kiadójával, így új albumot jelentethetett meg a neve alatt. A zene egy nyelv, ami felszabadít, hogy közelebb juthass saját magdhoz. A legőszintébb nyelv, ami létezik! Dave Clarke újra itt van, mostmár senki és semmi nem állíthatja meg!

Hol break-ből és elektronikából merít; hol gótikusan sötét, mégis funkos. Technója szemtelenül gazdag és rebellis, a puritanizmus tökéletes ellentéte. Változatos zenei világában csak a maximalizmus állandó.

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját... Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél,...tovább

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját...
Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél, de ez nagyon is jellemző Dave Clarke-ra. Az ösztönei még nyilvánvalóan nem hagyták cserben. Lassan már fél életét a zeneiparban töltötte Dj-ként, producerként, remixerként, rádióbemondóként, szerkesztőként. Mégis örök újító maradt. Bár nem mindig mentek simán a dolgok, egy csomó kiadóval kapcsolatos probléma után, egy új, boldog fejezetet nyitott a Skint Recordsnál.
Hirtelen senki sem akart visszafogni. Ez izgalmas, hiszen ezután nem lehet senkit bűnbaknak tenni. Nem éreztem többé, hogy a sorsomat nem én irányítom.
Dave 1968. szeptember 19-én Brightonban született. Már korán nagy hatással volt rá a Depeche Mode, a hip hop, a ska és a disco. Igazán fiatalon próbálkozott extrém zenei
meglepetésekkel. Egy ötperces kazettát loopolt össze a Frankie Goes To Hollywood Two Tribes számának légiriadó sziréna hangjából. Ezt bömböltette a suli ablakából krikett meccsek alatt. Sajnos a többiek nem látták a vicces oldalát a dolognak.
Dave tizenévesen kezdett diszkózni, végighaladva a hip hoptól az acidig szinte az összes zenei irányzatban. Ekkor találkozott jövőbeni feleségével, Laura-Jane-nel, aki klub menedzserként dolgozott. Amikor Brightonban a rave lett divatos, Dave acid és techno szettjei már nem voltak népszerűek. A felszabadult idejében kipróbálta a producerkedést. Első önálló kiadványa ami Hardcore név alatt jött ki, túl hosszú volt single-nek, így albumnak minősítették, maga mögé utasította az Enigmát és Whitney Houstont egy egész hétre a Dance Top 100-ban. /Ekkor 1988-at írtunk!!/
A 90-es évek elején több albumot adott ki, de a Vörös Trilógia hozta meg számára a valódi hírnevet. Három távolinak tűnő single, soha nem hallott dallamokkal, mégis emészthető stílusban. Egyre több remix felkérést kapott /Chemical Brothers, New Order, Inner City, Mission Impossible/, mindegyikkel más és más oldalát mutatta meg a közönségnek. Ekkor gyűjtötte híveinek nagyrészét, még a stílusteremtő, első albumának megjelenése előtt. De pont ekkor ingott meg zenei pályája.
Úgy teszek, mintha meg sem történt volna. - mondja Dave keményen.
Egy végtelennek tűnú jogi vita kezdődött szerzői jogokról és kizárólagosságról.
A több évig húzódó probléma sokáig megkötötte Dave művészi szabadságát.
Az első kellemes élmények a remix-karrierjének felfutásakor érték. "Az eltelt öt év hasznos volt: Depeche Mode, Leftfield, Moby, Faithless, Underworld, Laurent Garnier. Az emberek megértették, csak azért nem maradhatok csendben, mert nagyon zavaros helyzetben vagyok.
A remix nagyszerű lehetőséget nyújtott, hogy stúdiózzak és a nevem rajta legyen a lemezborítón! Ahhoz, hogy technót játszak, nem kell producerként is működnöm. Egy picit az ördög ügyvédjeként is beszélek, ezért is húztam fel ezeknek a k***a jogtudósoknak az agyát. Miért más akarja eldönteni, hogy mit csinálhatok és mit nem?!"
Dave DJ-ként is hiperaktív volt, a techno nagyköveteként működött szerte a világon. Heti három fellépés, gyakran három különböző orszában. Hétről hétre, évről évre! /Az évi 800 000!! mérföld mindig összejött neki./ "Még mindig szenvedélyesen szeretem a technót. Rengeteg zenei irányzatot befolyásolt, de nem kapja meg a neki járó tiszteletet, figyelmet. Pedig, mivel a techno mindig a technológiába volt beágyazva,állandóan változik!"
Ekkorra megoldódtak a jogi problémái a volt kiadójával, így új albumot jelentethetett meg a neve alatt. A zene egy nyelv, ami felszabadít, hogy közelebb juthass saját magdhoz. A legőszintébb nyelv, ami létezik! Dave Clarke újra itt van, mostmár senki és semmi nem állíthatja meg!

Hol break-ből és elektronikából merít; hol gótikusan sötét, mégis funkos. Technója szemtelenül gazdag és rebellis, a puritanizmus tökéletes ellentéte. Változatos zenei világában csak a maximalizmus állandó.

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját... Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél,...tovább

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját...
Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél, de ez nagyon is jellemző Dave Clarke-ra. Az ösztönei még nyilvánvalóan nem hagyták cserben. Lassan már fél életét a zeneiparban töltötte Dj-ként, producerként, remixerként, rádióbemondóként, szerkesztőként. Mégis örök újító maradt. Bár nem mindig mentek simán a dolgok, egy csomó kiadóval kapcsolatos probléma után, egy új, boldog fejezetet nyitott a Skint Recordsnál.
Hirtelen senki sem akart visszafogni. Ez izgalmas, hiszen ezután nem lehet senkit bűnbaknak tenni. Nem éreztem többé, hogy a sorsomat nem én irányítom.
Dave 1968. szeptember 19-én Brightonban született. Már korán nagy hatással volt rá a Depeche Mode, a hip hop, a ska és a disco. Igazán fiatalon próbálkozott extrém zenei
meglepetésekkel. Egy ötperces kazettát loopolt össze a Frankie Goes To Hollywood Two Tribes számának légiriadó sziréna hangjából. Ezt bömböltette a suli ablakából krikett meccsek alatt. Sajnos a többiek nem látták a vicces oldalát a dolognak.
Dave tizenévesen kezdett diszkózni, végighaladva a hip hoptól az acidig szinte az összes zenei irányzatban. Ekkor találkozott jövőbeni feleségével, Laura-Jane-nel, aki klub menedzserként dolgozott. Amikor Brightonban a rave lett divatos, Dave acid és techno szettjei már nem voltak népszerűek. A felszabadult idejében kipróbálta a producerkedést. Első önálló kiadványa ami Hardcore név alatt jött ki, túl hosszú volt single-nek, így albumnak minősítették, maga mögé utasította az Enigmát és Whitney Houstont egy egész hétre a Dance Top 100-ban. /Ekkor 1988-at írtunk!!/
A 90-es évek elején több albumot adott ki, de a Vörös Trilógia hozta meg számára a valódi hírnevet. Három távolinak tűnő single, soha nem hallott dallamokkal, mégis emészthető stílusban. Egyre több remix felkérést kapott /Chemical Brothers, New Order, Inner City, Mission Impossible/, mindegyikkel más és más oldalát mutatta meg a közönségnek. Ekkor gyűjtötte híveinek nagyrészét, még a stílusteremtő, első albumának megjelenése előtt. De pont ekkor ingott meg zenei pályája.
Úgy teszek, mintha meg sem történt volna. - mondja Dave keményen.
Egy végtelennek tűnú jogi vita kezdődött szerzői jogokról és kizárólagosságról.
A több évig húzódó probléma sokáig megkötötte Dave művészi szabadságát.
Az első kellemes élmények a remix-karrierjének felfutásakor érték. "Az eltelt öt év hasznos volt: Depeche Mode, Leftfield, Moby, Faithless, Underworld, Laurent Garnier. Az emberek megértették, csak azért nem maradhatok csendben, mert nagyon zavaros helyzetben vagyok.
A remix nagyszerű lehetőséget nyújtott, hogy stúdiózzak és a nevem rajta legyen a lemezborítón! Ahhoz, hogy technót játszak, nem kell producerként is működnöm. Egy picit az ördög ügyvédjeként is beszélek, ezért is húztam fel ezeknek a k***a jogtudósoknak az agyát. Miért más akarja eldönteni, hogy mit csinálhatok és mit nem?!"
Dave DJ-ként is hiperaktív volt, a techno nagyköveteként működött szerte a világon. Heti három fellépés, gyakran három különböző orszában. Hétről hétre, évről évre! /Az évi 800 000!! mérföld mindig összejött neki./ "Még mindig szenvedélyesen szeretem a technót. Rengeteg zenei irányzatot befolyásolt, de nem kapja meg a neki járó tiszteletet, figyelmet. Pedig, mivel a techno mindig a technológiába volt beágyazva,állandóan változik!"
Ekkorra megoldódtak a jogi problémái a volt kiadójával, így új albumot jelentethetett meg a neve alatt. A zene egy nyelv, ami felszabadít, hogy közelebb juthass saját magdhoz. A legőszintébb nyelv, ami létezik! Dave Clarke újra itt van, mostmár senki és semmi nem állíthatja meg!

Hol break-ből és elektronikából merít; hol gótikusan sötét, mégis funkos. Technója szemtelenül gazdag és rebellis, a puritanizmus tökéletes ellentéte. Változatos zenei világában csak a maximalizmus állandó.

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját... Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél,...tovább

...Mindig változnunk kell! Az őseink között vannak az amőbák is. Hallanunk kell az elődeink hangját...
Egy átlagos dance művész nem idézne Charles Darwintól, ha az életútjáról beszél, de ez nagyon is jellemző Dave Clarke-ra. Az ösztönei még nyilvánvalóan nem hagyták cserben. Lassan már fél életét a zeneiparban töltötte Dj-ként, producerként, remixerként, rádióbemondóként, szerkesztőként. Mégis örök újító maradt. Bár nem mindig mentek simán a dolgok, egy csomó kiadóval kapcsolatos probléma után, egy új, boldog fejezetet nyitott a Skint Recordsnál.
Hirtelen senki sem akart visszafogni. Ez izgalmas, hiszen ezután nem lehet senkit bűnbaknak tenni. Nem éreztem többé, hogy a sorsomat nem én irányítom.
Dave 1968. szeptember 19-én Brightonban született. Már korán nagy hatással volt rá a Depeche Mode, a hip hop, a ska és a disco. Igazán fiatalon próbálkozott extrém zenei
meglepetésekkel. Egy ötperces kazettát loopolt össze a Frankie Goes To Hollywood Two Tribes számának légiriadó sziréna hangjából. Ezt bömböltette a suli ablakából krikett meccsek alatt. Sajnos a többiek nem látták a vicces oldalát a dolognak.
Dave tizenévesen kezdett diszkózni, végighaladva a hip hoptól az acidig szinte az összes zenei irányzatban. Ekkor találkozott jövőbeni feleségével, Laura-Jane-nel, aki klub menedzserként dolgozott. Amikor Brightonban a rave lett divatos, Dave acid és techno szettjei már nem voltak népszerűek. A felszabadult idejében kipróbálta a producerkedést. Első önálló kiadványa ami Hardcore név alatt jött ki, túl hosszú volt single-nek, így albumnak minősítették, maga mögé utasította az Enigmát és Whitney Houstont egy egész hétre a Dance Top 100-ban. /Ekkor 1988-at írtunk!!/
A 90-es évek elején több albumot adott ki, de a Vörös Trilógia hozta meg számára a valódi hírnevet. Három távolinak tűnő single, soha nem hallott dallamokkal, mégis emészthető stílusban. Egyre több remix felkérést kapott /Chemical Brothers, New Order, Inner City, Mission Impossible/, mindegyikkel más és más oldalát mutatta meg a közönségnek. Ekkor gyűjtötte híveinek nagyrészét, még a stílusteremtő, első albumának megjelenése előtt. De pont ekkor ingott meg zenei pályája.
Úgy teszek, mintha meg sem történt volna. - mondja Dave keményen.
Egy végtelennek tűnú jogi vita kezdődött szerzői jogokról és kizárólagosságról.
A több évig húzódó probléma sokáig megkötötte Dave művészi szabadságát.
Az első kellemes élmények a remix-karrierjének felfutásakor érték. "Az eltelt öt év hasznos volt: Depeche Mode, Leftfield, Moby, Faithless, Underworld, Laurent Garnier. Az emberek megértették, csak azért nem maradhatok csendben, mert nagyon zavaros helyzetben vagyok.
A remix nagyszerű lehetőséget nyújtott, hogy stúdiózzak és a nevem rajta legyen a lemezborítón! Ahhoz, hogy technót játszak, nem kell producerként is működnöm. Egy picit az ördög ügyvédjeként is beszélek, ezért is húztam fel ezeknek a k***a jogtudósoknak az agyát. Miért más akarja eldönteni, hogy mit csinálhatok és mit nem?!"
Dave DJ-ként is hiperaktív volt, a techno nagyköveteként működött szerte a világon. Heti három fellépés, gyakran három különböző orszában. Hétről hétre, évről évre! /Az évi 800 000!! mérföld mindig összejött neki./ "Még mindig szenvedélyesen szeretem a technót. Rengeteg zenei irányzatot befolyásolt, de nem kapja meg a neki járó tiszteletet, figyelmet. Pedig, mivel a techno mindig a technológiába volt beágyazva,állandóan változik!"
Ekkorra megoldódtak a jogi problémái a volt kiadójával, így új albumot jelentethetett meg a neve alatt. A zene egy nyelv, ami felszabadít, hogy közelebb juthass saját magdhoz. A legőszintébb nyelv, ami létezik! Dave Clarke újra itt van, mostmár senki és semmi nem állíthatja meg!

Hol break-ből és elektronikából merít; hol gótikusan sötét, mégis funkos. Technója szemtelenül gazdag és rebellis, a puritanizmus tökéletes ellentéte. Változatos zenei világában csak a maximalizmus állandó.

“Hiszem, hogy mindenki a saját sorsának ura. Hiszem, hogy saját magam döntöttem úgy hogy olyan dalokat készítek, mint a Nude Photo, Strings of Life, It Is What It Is. Életem során egy csepp...tovább

“Hiszem, hogy mindenki a saját sorsának ura. Hiszem, hogy saját magam döntöttem úgy hogy olyan dalokat készítek, mint a Nude Photo, Strings of Life, It Is What It Is. Életem során egy cseppet sem érdekelt, hogy felkerüljek a top listákra. Le se szarom azokat.“
Sok évvel ezelőtt kezdetét vette a jövő…

1987-ben néhány, ínyencségeket áruló európai lemezbolt polcain megjelent egy lemez, Nude Photo címmel, és azonnali zenei forradalmat indított. A címkéjén egy második világháborús pilóta rajzolt képe volt. Vagy talán futurista időutazókat akart ábrázolni? A kézzel írt szövegben a „Rythim is Rythim” szavakat direkt elírták, egy kis frissességet csempészve a jelentésbe. A zene nem evilági hangzású volt, víz alatti basszusok versenyeztek hegesztőgépek szikrázóan magas tónusaival. Olyan volt, mintha folyékony elektromosságot hallgatna az ember. A „Nude Photo” legszembetűnőbb vonása azonban az, hogy ez sokkal, de sokkal több volt, mint csupán gép vezérelte hangok összessége. Ezt a zenét teljesen átitatta az érzelem. Ez egy lélek hangzása volt.

Hogy Derrick May karrierét perspektívába helyezhessük, a detroiti techno szcéna másik két fő újítóját, Juan Atkins-t (Model 500) és Kevin Saunderson-t (Inner City/KMS) is figyelembe kell vennünk. Kettejük nélkül May ötletei visszhang nélkül maradtak volna, és senki sem segített volna neki, hogy zenei látomását megvalósítsa. Emellett nem árt figyelembe vennünk Detroit város akkori állapotát is. Egykor a Motown és Ford Motors birodalmak otthona, Detroit most levedlett bőrként hevert, bizonytalan jövővel. A lecsupaszított város legalább akkora hatással volt a zenészekre, mint az elektromos készülékek.

May Atkins-szel és Saunderson-nal a középiskolában találkozott. A trió már a nyolcvanas évek elején is együtt lógott, és lassan elkezdték kialakítani saját szcénájukat. Az ihlet jórészt az európai electropop-ból importálódott, a Kraftwerk, Depeche Mode, New Order és a Nitzer Ebb, plusz a szintetizátorok voltak rájuk igazán nagy hatással. Juan primitív elektróval kezdett Cybotron-ként, Derrick és Kevin pedig egy helyi rádiónál, a WJLB-nél pörgette a lemezeket. Nem kellett sok idő, hogy egyesítsék zenei ötleteiket. Atkins megmutatta May-nek és Saunderson-nak Alvin Tofflerís „The Third Wave” című könyvét. A könyv a Techno Lázadók történetét meséli el, akik a Harmadik Hullám ügynökei, feladatuk és céljuk hogy segítsenek megalapozni a civilizáció új szintjeit, azáltal, hogy az emberek és a gépek képességeit és tulajdonságait egyforma szintre helyezve hasznosítják, úgy hogy az irányítás továbbra is az ember kezében marad. Ezek a techno gyökerei.

1986 nyarán a trió kezdeti kísérleteiből megszületett May saját, Transmat labelének első kiadványa, a “Let’s Go”. Egy évvel később May kiadta a „Nude Photo”-t, majd a „Strings of Life”-ot, ami a house zene klasszikus himnuszává vált. Ekkor még mindig nem is sejtette, - sem ő, sem Kevin vagy Juan -, hogy mekkora hatással lesz ez a zene az európai house szcénára. A trió olyan ihlető zenét és zenei irányt alkotott, ami – bár eltartott pár évig – egyenesen a fejére állította az európai dance underground-ot, ami akkori, nyilvánvaló jelentéktelenségéből végre az újító, kutató zenei építészek központjává vált.

May szóló kiadványai mellett a Transmat olyan, mára már jól ismert előadók korai próbálkozásait is megjelentette, mint például Carl Craig (as Psyche), Suburban Knight, Octave One, K-Alexi Shelby, Joey Beltram és a Brit house act, a Bang The Party. Juan Atkins Metroplex és Kevin Saunderson KMS kiadóival együtt, a Transmat egy ablakká vált, ahol meg lehetett nézni, hogy mi történik Detroit mélyének irányadó zenei elméiben.
1990-ben azonban May megnyomta a szünet gombot.

May hihetetlen katalógusa és máig is nyilvánvaló motivációja mellett még a legeltökéltebb techno fanatikusok számára is rejtély, miért csak három intenzív éven át tartott May alkotó időszaka. Amikor Rythim is Rythim-ként 1990-ben kiadta a „Beginning”-et, senki sem sejtette, hogy ezzel a techno szcénából való emigrálása teljesedett be. May a lélek-kutatását egy rövid időre felfüggesztette, amikor 93-ban az „Icon”-nal tért vissza, melyet a „Relics” album követett (a korábban kiadatlan műveinek válogatása). A techno világa megkönnyebbülten fellélegezhetett. Egy későbbi interjúban Derrick felfedte rövid távollétének néhány okát: „Azt vettem észre, hogy mindent, amit alkottam, mások sample-ekként használtak fel, és ettől úgy éreztem, túl kell szárnyalnom magam, ahelyett, hogy ugyanúgy készítettem volna a zenéket, mint korábban. És ez valahogy megviselt.”

Nem árt figyelembe vennünk az emberi lélek szenvedélyét is ezen a ponton. A „Techno” sokkal több, mint egy hangzás, vagy b.p.m. adat, ez legalább annyira egy elmeállapot, mint amennyire kultúra is. Lehet hogy Magic „Juan”-t illeti a techno feltalálása, a korai kísérletezéseivel, ám May volt az, aki az elektronikus zene értelmezési módját változtatta meg, megragadta az alapfogalmakat, és lehetőségeket ültetett beléjük, terveket, melyek mindig is az alapreferenciák lesznek a techno világában.

Ha kategorizálni akarnánk May zenéjét, azzal csak a műfajok közti háborút szítanánk. Valami kinyílt benne, ami lehetővé tette, hogy leplezetlenül kifejezhesse önmagát a zenén keresztül, s ezzel azt alapozta meg, hogy a techno éppen annyira a belső űr zenéje is, mint amennyire a külső téré. Bár Derrick az „Icon” óta kevés zenét alkotott, nevét máig is tisztelet övezi. A 21. században sokan, akik tisztában vannak a kortárs zene evolúciójával, úgy tekintenek May-re, mint a világ legjobb DJ-je, akinek a post-modern kultúrára tett hatása az évek múlásával egyre csak nő.

“Kinyilatkozni mindig akkor kell, amikor valós okod van rá, nem, pedig azért mert a lemezcég elvárja tőled.” (Derrick May)

“Hiszem, hogy mindenki a saját sorsának ura. Hiszem, hogy saját magam döntöttem úgy hogy olyan dalokat készítek, mint a Nude Photo, Strings of Life, It Is What It Is. Életem során egy csepp...tovább

“Hiszem, hogy mindenki a saját sorsának ura. Hiszem, hogy saját magam döntöttem úgy hogy olyan dalokat készítek, mint a Nude Photo, Strings of Life, It Is What It Is. Életem során egy cseppet sem érdekelt, hogy felkerüljek a top listákra. Le se szarom azokat.“
Sok évvel ezelőtt kezdetét vette a jövő…

1987-ben néhány, ínyencségeket áruló európai lemezbolt polcain megjelent egy lemez, Nude Photo címmel, és azonnali zenei forradalmat indított. A címkéjén egy második világháborús pilóta rajzolt képe volt. Vagy talán futurista időutazókat akart ábrázolni? A kézzel írt szövegben a „Rythim is Rythim” szavakat direkt elírták, egy kis frissességet csempészve a jelentésbe. A zene nem evilági hangzású volt, víz alatti basszusok versenyeztek hegesztőgépek szikrázóan magas tónusaival. Olyan volt, mintha folyékony elektromosságot hallgatna az ember. A „Nude Photo” legszembetűnőbb vonása azonban az, hogy ez sokkal, de sokkal több volt, mint csupán gép vezérelte hangok összessége. Ezt a zenét teljesen átitatta az érzelem. Ez egy lélek hangzása volt.

Hogy Derrick May karrierét perspektívába helyezhessük, a detroiti techno szcéna másik két fő újítóját, Juan Atkins-t (Model 500) és Kevin Saunderson-t (Inner City/KMS) is figyelembe kell vennünk. Kettejük nélkül May ötletei visszhang nélkül maradtak volna, és senki sem segített volna neki, hogy zenei látomását megvalósítsa. Emellett nem árt figyelembe vennünk Detroit város akkori állapotát is. Egykor a Motown és Ford Motors birodalmak otthona, Detroit most levedlett bőrként hevert, bizonytalan jövővel. A lecsupaszított város legalább akkora hatással volt a zenészekre, mint az elektromos készülékek.

May Atkins-szel és Saunderson-nal a középiskolában találkozott. A trió már a nyolcvanas évek elején is együtt lógott, és lassan elkezdték kialakítani saját szcénájukat. Az ihlet jórészt az európai electropop-ból importálódott, a Kraftwerk, Depeche Mode, New Order és a Nitzer Ebb, plusz a szintetizátorok voltak rájuk igazán nagy hatással. Juan primitív elektróval kezdett Cybotron-ként, Derrick és Kevin pedig egy helyi rádiónál, a WJLB-nél pörgette a lemezeket. Nem kellett sok idő, hogy egyesítsék zenei ötleteiket. Atkins megmutatta May-nek és Saunderson-nak Alvin Tofflerís „The Third Wave” című könyvét. A könyv a Techno Lázadók történetét meséli el, akik a Harmadik Hullám ügynökei, feladatuk és céljuk hogy segítsenek megalapozni a civilizáció új szintjeit, azáltal, hogy az emberek és a gépek képességeit és tulajdonságait egyforma szintre helyezve hasznosítják, úgy hogy az irányítás továbbra is az ember kezében marad. Ezek a techno gyökerei.

1986 nyarán a trió kezdeti kísérleteiből megszületett May saját, Transmat labelének első kiadványa, a “Let’s Go”. Egy évvel később May kiadta a „Nude Photo”-t, majd a „Strings of Life”-ot, ami a house zene klasszikus himnuszává vált. Ekkor még mindig nem is sejtette, - sem ő, sem Kevin vagy Juan -, hogy mekkora hatással lesz ez a zene az európai house szcénára. A trió olyan ihlető zenét és zenei irányt alkotott, ami – bár eltartott pár évig – egyenesen a fejére állította az európai dance underground-ot, ami akkori, nyilvánvaló jelentéktelenségéből végre az újító, kutató zenei építészek központjává vált.

May szóló kiadványai mellett a Transmat olyan, mára már jól ismert előadók korai próbálkozásait is megjelentette, mint például Carl Craig (as Psyche), Suburban Knight, Octave One, K-Alexi Shelby, Joey Beltram és a Brit house act, a Bang The Party. Juan Atkins Metroplex és Kevin Saunderson KMS kiadóival együtt, a Transmat egy ablakká vált, ahol meg lehetett nézni, hogy mi történik Detroit mélyének irányadó zenei elméiben.
1990-ben azonban May megnyomta a szünet gombot.

May hihetetlen katalógusa és máig is nyilvánvaló motivációja mellett még a legeltökéltebb techno fanatikusok számára is rejtély, miért csak három intenzív éven át tartott May alkotó időszaka. Amikor Rythim is Rythim-ként 1990-ben kiadta a „Beginning”-et, senki sem sejtette, hogy ezzel a techno szcénából való emigrálása teljesedett be. May a lélek-kutatását egy rövid időre felfüggesztette, amikor 93-ban az „Icon”-nal tért vissza, melyet a „Relics” album követett (a korábban kiadatlan műveinek válogatása). A techno világa megkönnyebbülten fellélegezhetett. Egy későbbi interjúban Derrick felfedte rövid távollétének néhány okát: „Azt vettem észre, hogy mindent, amit alkottam, mások sample-ekként használtak fel, és ettől úgy éreztem, túl kell szárnyalnom magam, ahelyett, hogy ugyanúgy készítettem volna a zenéket, mint korábban. És ez valahogy megviselt.”

Nem árt figyelembe vennünk az emberi lélek szenvedélyét is ezen a ponton. A „Techno” sokkal több, mint egy hangzás, vagy b.p.m. adat, ez legalább annyira egy elmeállapot, mint amennyire kultúra is. Lehet hogy Magic „Juan”-t illeti a techno feltalálása, a korai kísérletezéseivel, ám May volt az, aki az elektronikus zene értelmezési módját változtatta meg, megragadta az alapfogalmakat, és lehetőségeket ültetett beléjük, terveket, melyek mindig is az alapreferenciák lesznek a techno világában.

Ha kategorizálni akarnánk May zenéjét, azzal csak a műfajok közti háborút szítanánk. Valami kinyílt benne, ami lehetővé tette, hogy leplezetlenül kifejezhesse önmagát a zenén keresztül, s ezzel azt alapozta meg, hogy a techno éppen annyira a belső űr zenéje is, mint amennyire a külső téré. Bár Derrick az „Icon” óta kevés zenét alkotott, nevét máig is tisztelet övezi. A 21. században sokan, akik tisztában vannak a kortárs zene evolúciójával, úgy tekintenek May-re, mint a világ legjobb DJ-je, akinek a post-modern kultúrára tett hatása az évek múlásával egyre csak nő.

“Kinyilatkozni mindig akkor kell, amikor valós okod van rá, nem, pedig azért mert a lemezcég elvárja tőled.” (Derrick May)

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

DUBFIRE 'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zene...tovább

DUBFIRE

'Mindig a határokat feszegettem a zenében, és ha megjelenik egy új hangzás, azonnal odafigyelek rá' - vallja magáról az iráni születésű zenei szupernova, aki az elektronikus zenei érában a trendkövetők és a trendhatározók közül az utóbbiak táborába igazolt.

A legendás Deep Dish-tag, Ali 'Dubfire' Shirazinia 37 éves kora dacára eddig nem kisebb sikereket ért el, minthogy több Grammy-díjat nyert, egy halom slágert eresztett szélnek, a legnagyobb neveknek remixelt, a világ legkomolyabb klubjainak és fesztiváljainak közönségét mozgatta már meg, és 2008-ban elnyerte az év legjobb technó és minimál művészének járó díjakat a Beatport Music Awardson.

A Dubfire néven önálló projektbe kezdett Ali nem feledve punk, indusztriál, new wave, jazz, dub, hiphop és persze house gyökereit, manapság a technó rajongók egyik legnagyobb kedvence. Karrierjének fontos lépcsője az I Feel Speed, amely komoly bizonyíték arra, hogy Dubfire művészete nem fél áttörni a határokon. Az elismerések halomban potyogtak az ölébe a Mixmagtől - ahonnan felkérték, hogy a magazin rangos CD-jét töltse meg -, a DJ Magtől, a Raveline-tól, az IDJ-től, a Groove-tól, a Beatportaltól, a Resident Advisortól és még sok más fórumról - és akkor még csak a sajtóról beszéltünk.

DJ és produceri képességeinek olyan trekkeket köszönhetünk, mint a Roadkill és a RibCage, amelyek komoly visszhangot váltottak ki mind a kritikusok, mind a közönség köreiben. Ilyen kritikailag és kereskedelmileg is sikeres produkciók nyújtottak táptalajt Dubfire új, csak digitálisan megjelentető kiadójának, a Science + Technology Digital Audionak (SCI + TEC). Kezdetben Dubfire szóló produkcióinak nyújtott nyilvánosságot, majd bekebelezett néhányat kedvenc kiemelkedő és frissen felfedezett előadóiból. Olyan elosztó- és letöltőpartnerekkel, mint a Beatport, az iTunes és a Zebralution a SCI + TEC gyorsan kivívta nemzetközi hírnevét olyan kiadóként, ami minden vájtfülű kedvencei közé kell, hogy tartozzon.

2007-ben a Global Underground mixalbumsorozatában a Taipeijel kavarta fel az állóvizet és sújtott le a médiára. Ha Dubfire továbbra is ilyen lendülettel folytatja a turnézást, a produceri munkát és a remixelést, könnyedén előfordulhat, hogy mire észbe kapunk, a lemezlovasok mindenkori top 10-éből integet majd. Addig is csak imádkozzunk, hogy turné utáni vágyát még jó darabig ne tudja kiélni, mert ennek köszönhetjük, hogy idén - nem kisebb fellépések kíséretében, mint a Global Gathering vagy Carl Cox szülinapi partija az ibizai Space-ben – június 13-án Budapesten, a Maydayen is a már megjelenésében sem átlagos vadóc kacsinthat vissza ránk a DJ-pultból.

Akinek a találkozás biztos tudata sem nyújt megnyugvást, annak addig is némi audio csemegével szolgálhat a www.myspace.com/djdubfire

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, ame...tovább

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, amely bármely pillanatban erőt adott és ad neki. Szeretne mindenhol ott lenni, mindent látni és megtapasztalni. Örök mozgásban van, szinte issza a változást, vágyainak tárháza kielégíthetetlen.
Pályafutása is valami hasonló módon indult. A nyolcvanas évek végén egy évet töltött Londonban, ahol kezdetnek megismerkedett az acid-house-zal, majd hazaköltözése után csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön Berlin zenei jövőjével. A kilencvenes évek elejét írjuk, mikor a Tresor klub zeneileg meghatározó élményt nyújtott számára és elindította a zenei pálya kiismerhetetlen útján. Absztrakt technoval kezdte karrierjét jól ismert berlini klubokban (Bunker, Elektro, Tresor, Praxis dr. Mccoy etc.). Dj-zés mellett lemezboltban dolgozott majd elindította a berlini Kiss FM-en első saját rádió műsorát, ”Braincandy” címmel.

’95-ben ugyanezen a néven megalakította első label-jét. Az első kiemelkedő „megjelenése” a szcénán belül ’97-ben zajlott, mikor egy új parti sorozatot indított el Bpitch Controll néven. A rendezvény, elsődleges szerepvállalása az volt, hogy fókuszba állítsa a futurisztikus hangzást, fény és videó mixelést, valamint a változó indusztriális helyszíneket. Ellen Allien gyorsan rájött, hogy valamivel pótolni kell a berlini klubélet hiányosságait és tudatosan alakította a partikat, úgy hogy még csak véletlenül se állítsák szembe a fejlődőképesség eszenciájával.

Az ezredforduló előtt egy évvel megalapította a Bpitch Controll nevű labelt, amit egy évvel később egy németországi turné követett. A fellépések mellett a stúdió munkálatok is rengeteget kivettek belőle, de természetesen nem eredménytelenűl hiszen a Bpitch-nél megjelenteti első albumát „Stadtkind” címmel. Egy évre rá ismét beköszönt a változás, új megközelítésből értelmezi a zenét és ennek eredményeképpen napvilágra került a BPC 041, az Erdbeermund. Emellett 2002-ben még részese egy tavaszi két hónapos turnénak, ami Kanadán és az Egyesült Államokon keresztül egészen Japánig vezetett.

Ebből is érezhető, hogy Ellen Allien egy láthatatlan hálózatot épít, mely összeköti a zenéjét, a label-ét, a barátait és jelenlétét. Kiteljesedése szempontjából mérföldkőnek számít a 2003-as „Berlinette” illetve a 2005 tavasszal megjelent „Thrills” album.

Azóta megjelent albumai:
-Time Out Presents The Other Side: Berlin (2007)
-Boogy Bytes Vol. 4 (2008)

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, ame...tovább

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, amely bármely pillanatban erőt adott és ad neki. Szeretne mindenhol ott lenni, mindent látni és megtapasztalni. Örök mozgásban van, szinte issza a változást, vágyainak tárháza kielégíthetetlen.
Pályafutása is valami hasonló módon indult. A nyolcvanas évek végén egy évet töltött Londonban, ahol kezdetnek megismerkedett az acid-house-zal, majd hazaköltözése után csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön Berlin zenei jövőjével. A kilencvenes évek elejét írjuk, mikor a Tresor klub zeneileg meghatározó élményt nyújtott számára és elindította a zenei pálya kiismerhetetlen útján. Absztrakt technoval kezdte karrierjét jól ismert berlini klubokban (Bunker, Elektro, Tresor, Praxis dr. Mccoy etc.). Dj-zés mellett lemezboltban dolgozott majd elindította a berlini Kiss FM-en első saját rádió műsorát, ”Braincandy” címmel.

’95-ben ugyanezen a néven megalakította első label-jét. Az első kiemelkedő „megjelenése” a szcénán belül ’97-ben zajlott, mikor egy új parti sorozatot indított el Bpitch Controll néven. A rendezvény, elsődleges szerepvállalása az volt, hogy fókuszba állítsa a futurisztikus hangzást, fény és videó mixelést, valamint a változó indusztriális helyszíneket. Ellen Allien gyorsan rájött, hogy valamivel pótolni kell a berlini klubélet hiányosságait és tudatosan alakította a partikat, úgy hogy még csak véletlenül se állítsák szembe a fejlődőképesség eszenciájával.

Az ezredforduló előtt egy évvel megalapította a Bpitch Controll nevű labelt, amit egy évvel később egy németországi turné követett. A fellépések mellett a stúdió munkálatok is rengeteget kivettek belőle, de természetesen nem eredménytelenűl hiszen a Bpitch-nél megjelenteti első albumát „Stadtkind” címmel. Egy évre rá ismét beköszönt a változás, új megközelítésből értelmezi a zenét és ennek eredményeképpen napvilágra került a BPC 041, az Erdbeermund. Emellett 2002-ben még részese egy tavaszi két hónapos turnénak, ami Kanadán és az Egyesült Államokon keresztül egészen Japánig vezetett.

Ebből is érezhető, hogy Ellen Allien egy láthatatlan hálózatot épít, mely összeköti a zenéjét, a label-ét, a barátait és jelenlétét. Kiteljesedése szempontjából mérföldkőnek számít a 2003-as „Berlinette” illetve a 2005 tavasszal megjelent „Thrills” album.

Azóta megjelent albumai:
-Time Out Presents The Other Side: Berlin (2007)
-Boogy Bytes Vol. 4 (2008)

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, ame...tovább

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, amely bármely pillanatban erőt adott és ad neki. Szeretne mindenhol ott lenni, mindent látni és megtapasztalni. Örök mozgásban van, szinte issza a változást, vágyainak tárháza kielégíthetetlen.
Pályafutása is valami hasonló módon indult. A nyolcvanas évek végén egy évet töltött Londonban, ahol kezdetnek megismerkedett az acid-house-zal, majd hazaköltözése után csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön Berlin zenei jövőjével. A kilencvenes évek elejét írjuk, mikor a Tresor klub zeneileg meghatározó élményt nyújtott számára és elindította a zenei pálya kiismerhetetlen útján. Absztrakt technoval kezdte karrierjét jól ismert berlini klubokban (Bunker, Elektro, Tresor, Praxis dr. Mccoy etc.). Dj-zés mellett lemezboltban dolgozott majd elindította a berlini Kiss FM-en első saját rádió műsorát, ”Braincandy” címmel.

’95-ben ugyanezen a néven megalakította első label-jét. Az első kiemelkedő „megjelenése” a szcénán belül ’97-ben zajlott, mikor egy új parti sorozatot indított el Bpitch Controll néven. A rendezvény, elsődleges szerepvállalása az volt, hogy fókuszba állítsa a futurisztikus hangzást, fény és videó mixelést, valamint a változó indusztriális helyszíneket. Ellen Allien gyorsan rájött, hogy valamivel pótolni kell a berlini klubélet hiányosságait és tudatosan alakította a partikat, úgy hogy még csak véletlenül se állítsák szembe a fejlődőképesség eszenciájával.

Az ezredforduló előtt egy évvel megalapította a Bpitch Controll nevű labelt, amit egy évvel később egy németországi turné követett. A fellépések mellett a stúdió munkálatok is rengeteget kivettek belőle, de természetesen nem eredménytelenűl hiszen a Bpitch-nél megjelenteti első albumát „Stadtkind” címmel. Egy évre rá ismét beköszönt a változás, új megközelítésből értelmezi a zenét és ennek eredményeképpen napvilágra került a BPC 041, az Erdbeermund. Emellett 2002-ben még részese egy tavaszi két hónapos turnénak, ami Kanadán és az Egyesült Államokon keresztül egészen Japánig vezetett.

Ebből is érezhető, hogy Ellen Allien egy láthatatlan hálózatot épít, mely összeköti a zenéjét, a label-ét, a barátait és jelenlétét. Kiteljesedése szempontjából mérföldkőnek számít a 2003-as „Berlinette” illetve a 2005 tavasszal megjelent „Thrills” album.

Azóta megjelent albumai:
-Time Out Presents The Other Side: Berlin (2007)
-Boogy Bytes Vol. 4 (2008)

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, ame...tovább

Ellen Allien annak ellenére, hogy Németországban született világpolgárnak tartja magát és a föld minden egyes helyszínét az otthonának tekinti. Mégis, szülővárosa, Berlin az a hely, amely bármely pillanatban erőt adott és ad neki. Szeretne mindenhol ott lenni, mindent látni és megtapasztalni. Örök mozgásban van, szinte issza a változást, vágyainak tárháza kielégíthetetlen.
Pályafutása is valami hasonló módon indult. A nyolcvanas évek végén egy évet töltött Londonban, ahol kezdetnek megismerkedett az acid-house-zal, majd hazaköltözése után csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön Berlin zenei jövőjével. A kilencvenes évek elejét írjuk, mikor a Tresor klub zeneileg meghatározó élményt nyújtott számára és elindította a zenei pálya kiismerhetetlen útján. Absztrakt technoval kezdte karrierjét jól ismert berlini klubokban (Bunker, Elektro, Tresor, Praxis dr. Mccoy etc.). Dj-zés mellett lemezboltban dolgozott majd elindította a berlini Kiss FM-en első saját rádió műsorát, ”Braincandy” címmel.

’95-ben ugyanezen a néven megalakította első label-jét. Az első kiemelkedő „megjelenése” a szcénán belül ’97-ben zajlott, mikor egy új parti sorozatot indított el Bpitch Controll néven. A rendezvény, elsődleges szerepvállalása az volt, hogy fókuszba állítsa a futurisztikus hangzást, fény és videó mixelést, valamint a változó indusztriális helyszíneket. Ellen Allien gyorsan rájött, hogy valamivel pótolni kell a berlini klubélet hiányosságait és tudatosan alakította a partikat, úgy hogy még csak véletlenül se állítsák szembe a fejlődőképesség eszenciájával.

Az ezredforduló előtt egy évvel megalapította a Bpitch Controll nevű labelt, amit egy évvel később egy németországi turné követett. A fellépések mellett a stúdió munkálatok is rengeteget kivettek belőle, de természetesen nem eredménytelenűl hiszen a Bpitch-nél megjelenteti első albumát „Stadtkind” címmel. Egy évre rá ismét beköszönt a változás, új megközelítésből értelmezi a zenét és ennek eredményeképpen napvilágra került a BPC 041, az Erdbeermund. Emellett 2002-ben még részese egy tavaszi két hónapos turnénak, ami Kanadán és az Egyesült Államokon keresztül egészen Japánig vezetett.

Ebből is érezhető, hogy Ellen Allien egy láthatatlan hálózatot épít, mely összeköti a zenéjét, a label-ét, a barátait és jelenlétét. Kiteljesedése szempontjából mérföldkőnek számít a 2003-as „Berlinette” illetve a 2005 tavasszal megjelent „Thrills” album.

Azóta megjelent albumai:
-Time Out Presents The Other Side: Berlin (2007)
-Boogy Bytes Vol. 4 (2008)

Bár 9 éves kora óta a zenélés az élete, az elektronika világába 2004 szeptemberében robbant be: ekkor jelent meg a Data Records gondozásában a "Call On Me", ami persze azonnal a nyár meghat...tovább

Bár 9 éves kora óta a zenélés az élete, az elektronika világába 2004 szeptemberében robbant be: ekkor jelent meg a Data Records gondozásában a "Call On Me", ami persze azonnal a nyár meghatározó slágere lett. Eric Prydz azonban minden nap gondoskodik arról, hogy ne ez alapján ítéljék meg őt és munkásságát: számos további saját szerzemény, remix és fellépés mellett 3 kiadót is vezet - nem kis sikerrel.

Eric Sheridan Prydz 1976. július 19-én született Stockholmban, Svédország fővárosában. 9 évesen már tudta: zenélni akar. Ebben csak a megfelelő felszerelés hiánya akadályozta meg ( bár szüleitől kapott egy zongorát), valamint az a tény, hogy koránál fogva az iskolapadot kellett koptatnia. A fanatikus zeneimádó Eric gyorsan javítóintézetben találta magát, és bár a problémákat megoldotta, elhivatottsága megrendült, mígnem hasonlóan gondolkodó jóbarátja, Steve Angello bátorítására elkezdte élesben is kipróbálni magát, és elindulti azon a bizonyos úton.

Kezdeti szárnypróbálgatásait nagyban meghatározták az svéd újgeneráció akkori képviselői: Adam Beyer és Hakan Lidbo. Ezt gyúrta össze a Depeche Mode iránti szenvedélyével, valamint a '80-as évek hangulatát idéző kezdeti elektronikával, Alexander Kowalski-val és az Underground Resistance-szel az élen. Így a Stockholm szívében megbúvó, a szó szoros értelmében vett underground stúdiójában igen kemény hangvételű zenéket gyártott, halvány funky beütéssel.

1994-ben dobosként csatlakozott egy svéd bandához, az "Enemy Alliance"-hez, közben pedig arról álmodozott, hogy ők lesznek az új Kraftwerk. Az inkább pop hangzásokat erőltető együttes azonban nem jelentett számára igazi motivációt, így folytatta a saját zenék írását a tech, a house és az elektro stílusaiban.

A munka igen hosszú idő után érlelte meg a gyümölcsöket, első megjelenése mégis egyből az EMI-hoz tartozó New Religion-nél jött ki "By Your Side" címmel. A dal nem várt népszerűságet hozott, amit kihasználva Prydz hamar átszerződött a Credence-hez. A 2002-ben megjelent "EP1" hirtelen hangos siker lett. Ez volt Prydz karrierjének igazi fordulópontja, hiszen a sikert meglovagolva rövid idő múlva megjelent az "EP2" és az "EP3" is, és szinte észrevétlenül lett a house szcéna legígéretesebb felfedezettje, köszönhetően - többek közt - az "EP3"-on megjelent "Slammin"-nek, ami 2003-ban az egyik legforróbb ibizai klubsláger lett.

A 2004-es "Call On Me" már egy más világba repítette Eric-et: igazi világsztár lett, akinek a lábai előtt leborult a szcéna. A dal 6 hétig vezette a UK Chartot (és kb. az összes többi európai listát), ami ebben a stílusban teljesen egyedülálló, nem is beszélve a 2 és fél milliós eladásról világszerte. Remix-felkéréseinek azóta is alig bír eleget tenni, a világ összes pontjára próbálják elcsábítani egy fellépés erejéig, saját szerzeményeire így alig marad ideje. Akkor viszont ismét odateszi magát. Talán az elsöprő világsikernek köszönheti, hogy elsőként hivatalosan megkapta a jogokat a Pink Floyd-tól, hogy a "The Wall"-t 2006-os köntösbe öltöztesse. A "Proper Education" talán még a "Call On Me" sikerén is túltesz, bár ezt ennyi idő után még nehéz megállapítani, de azért a több mint 10 kiadónál (elsőként természetesen a Pryda Recordings-on) kijött lemez igen szépen teljesít.

Bátran kijelenthető, hogy Eric Prydz napjainkban az egyik legfelkapottabb és legfoglalkoztatottabb lemezlovas és producer. Bár zeneszerzőként sokkal többen ismerik a nevét, a dj-pult mögött képes igazán megmutatni valódi énjét.

Bár 9 éves kora óta a zenélés az élete, az elektronika világába 2004 szeptemberében robbant be: ekkor jelent meg a Data Records gondozásában a "Call On Me", ami persze azonnal a nyár meghat...tovább

Bár 9 éves kora óta a zenélés az élete, az elektronika világába 2004 szeptemberében robbant be: ekkor jelent meg a Data Records gondozásában a "Call On Me", ami persze azonnal a nyár meghatározó slágere lett. Eric Prydz azonban minden nap gondoskodik arról, hogy ne ez alapján ítéljék meg őt és munkásságát: számos további saját szerzemény, remix és fellépés mellett 3 kiadót is vezet - nem kis sikerrel.

Eric Sheridan Prydz 1976. július 19-én született Stockholmban, Svédország fővárosában. 9 évesen már tudta: zenélni akar. Ebben csak a megfelelő felszerelés hiánya akadályozta meg ( bár szüleitől kapott egy zongorát), valamint az a tény, hogy koránál fogva az iskolapadot kellett koptatnia. A fanatikus zeneimádó Eric gyorsan javítóintézetben találta magát, és bár a problémákat megoldotta, elhivatottsága megrendült, mígnem hasonlóan gondolkodó jóbarátja, Steve Angello bátorítására elkezdte élesben is kipróbálni magát, és elindulti azon a bizonyos úton.

Kezdeti szárnypróbálgatásait nagyban meghatározták az svéd újgeneráció akkori képviselői: Adam Beyer és Hakan Lidbo. Ezt gyúrta össze a Depeche Mode iránti szenvedélyével, valamint a '80-as évek hangulatát idéző kezdeti elektronikával, Alexander Kowalski-val és az Underground Resistance-szel az élen. Így a Stockholm szívében megbúvó, a szó szoros értelmében vett underground stúdiójában igen kemény hangvételű zenéket gyártott, halvány funky beütéssel.

1994-ben dobosként csatlakozott egy svéd bandához, az "Enemy Alliance"-hez, közben pedig arról álmodozott, hogy ők lesznek az új Kraftwerk. Az inkább pop hangzásokat erőltető együttes azonban nem jelentett számára igazi motivációt, így folytatta a saját zenék írását a tech, a house és az elektro stílusaiban.

A munka igen hosszú idő után érlelte meg a gyümölcsöket, első megjelenése mégis egyből az EMI-hoz tartozó New Religion-nél jött ki "By Your Side" címmel. A dal nem várt népszerűságet hozott, amit kihasználva Prydz hamar átszerződött a Credence-hez. A 2002-ben megjelent "EP1" hirtelen hangos siker lett. Ez volt Prydz karrierjének igazi fordulópontja, hiszen a sikert meglovagolva rövid idő múlva megjelent az "EP2" és az "EP3" is, és szinte észrevétlenül lett a house szcéna legígéretesebb felfedezettje, köszönhetően - többek közt - az "EP3"-on megjelent "Slammin"-nek, ami 2003-ban az egyik legforróbb ibizai klubsláger lett.

A 2004-es "Call On Me" már egy más világba repítette Eric-et: igazi világsztár lett, akinek a lábai előtt leborult a szcéna. A dal 6 hétig vezette a UK Chartot (és kb. az összes többi európai listát), ami ebben a stílusban teljesen egyedülálló, nem is beszélve a 2 és fél milliós eladásról világszerte. Remix-felkéréseinek azóta is alig bír eleget tenni, a világ összes pontjára próbálják elcsábítani egy fellépés erejéig, saját szerzeményeire így alig marad ideje. Akkor viszont ismét odateszi magát. Talán az elsöprő világsikernek köszönheti, hogy elsőként hivatalosan megkapta a jogokat a Pink Floyd-tól, hogy a "The Wall"-t 2006-os köntösbe öltöztesse. A "Proper Education" talán még a "Call On Me" sikerén is túltesz, bár ezt ennyi idő után még nehéz megállapítani, de azért a több mint 10 kiadónál (elsőként természetesen a Pryda Recordings-on) kijött lemez igen szépen teljesít.

Bátran kijelenthető, hogy Eric Prydz napjainkban az egyik legfelkapottabb és legfoglalkoztatottabb lemezlovas és producer. Bár zeneszerzőként sokkal többen ismerik a nevét, a dj-pult mögött képes igazán megmutatni valódi énjét.