Mixek

Goa Gil San Franciscoban nőtt fel a 60'as években, már gyermekként is zenével foglalkozott. 1969-ben Indiába utazott, ahonnan sokáig nem tért vissza a nyugati civilizációba. A hindu vallás ...tovább

Goa Gil San Franciscoban nőtt fel a 60'as években, már gyermekként is zenével foglalkozott. 1969-ben Indiába utazott, ahonnan sokáig nem tért vissza a nyugati civilizációba.
A hindu vallás és a jóga rabul ejtette, mesterei a Himalája gurui voltak. Azon dolgozott, hogy összekapcsolja a zenét és a jógát oly módon, hogy spirituálisan mindez összeegyeztethető legyen a jelen korral. Ebből a próbálkozásból születtek az első, teliholdkor megrendezett partyk - Goán. Gil írásba foglalt elgondolása, "Az antik törzsi rituálék újradefiniálása a XXI. század számára" a pszichedelikus zenéről és az ehhez kapcsolódó partyéletről szól. Valamint arról, hogyan fejlődik tudatunk a transzban táncolás élményén keresztül.

1985-ben Goán ismerte meg szerelmét, Ariane-t, aki azóta is elszakíthatatlan társa, és aki ismerettségük kezdete óta nagy hatással van Gil zenei munkásságára. Bejárták együtt az egész világot, hogy mindenhova eljuthasson az az élmény, ami azóta már rengeteg ember életének fő mozgatórugójává vált és amit egy szóban úgy próbálunk összefoglalni: "Psychedelic".

"Az emberi lét kezdete óta az ember a zenén és a táncon keresztül kommunikál a természettel és a világegyetemmel...A jelen korban a pszichedelikus zenét és a transzban táncolás élményét használjuk arra, hogy tudatunkat összekapcsoljuk a természet erőivel. Remélhetőleg ezen élmények által az emberek érzékenyebbé és figyelmesebbé válnak saját magukkal, a környezetükkel, az emberi természettel és bolygónk szükségleteivel szemben. Ezzel a figyelmességgel jár a megértés és az elfogadás....A tánc aktív meditáció." Goa Gil

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy...tovább

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy a most jelentkező generáció számára mindenképpen példát jelentenek. Mi mással lehetne magyarázni az egyik új titán, Astrix példáját, aki egy rövid interjújában lelkendezve magyarázta, hogy hosszas, kitartó fáradozásai eredményeként végre összejött a közös munka (ez remix erejéig) az I.M.-el. Ez bizony státuszt jelez.

Érdemes végigtekinteni az utat, amely a szakmai sikernek ehhez az elég szemléletes állapotáig vezet, annál is inkább, mert klasszikus pályakép. Események, epizódok, és különös véletlenek, amelyek később éppen abban a konstellációban nyernek értelmet, amivé az I. M vált az idők során. Duvdev (Amit Duvdevani, *1974) tradicionális módon kezdte a zenei karrierjét. Kilenc év kitartó zongoraóra-látogatás után inkább a radikális kifejezésmódok felé orientálódott.

Kellően megalapozott tudást az Enzyme nevű punkzenekar billentyűseként és zeneszerzőjeként kamazoztatta. Mellette egy másik, Nahariába való banda is foglalkoztatta, amelyet történetesen Infected Mushroomnak hívtak..Ez a csapat viszont hamarosan feloszlott, mivel mindenki bevonult, a sorozást pedig Izraelben lehetetlen megkerülni. Mindenesetre még a nagy esemény előtt, 1991-ben Duvdev elment élete első trance partyjára, s az élmény végzetesen megfertőzte. A következő öt év lényegében másból sem állt, mint partyzásból, ráadásként 1995-től egy évet Indiában töltött (pont 95-96-ban. Néhányunkat e pillanatban önt el a sárga ). Arról nem szól a fáma, miféle impulzusok érhették ebben az - egyébkéntepe.. a goa history szempontjából is – sorsdöntő időszakban, de masszív élmények lehettek, mert úgy döntött, zeneszerzésre adja a fejét. Rövid ideig a Shidapu egyik tagjával (e zenekar hamarosan visszaköszön történetünkben) Roy-al készített néhány felvételt (Shidapu & Duvdev), amelyeket azóta is a feledés homálya borít..De nézzük az I. M másik oszlopát, Erezt (*Erez Eizen, 1980). Négyéves korától tanult orgonán, a klasszikus képzésben tehát múltjuk összecseng. Tizenegy évesen már intenzíven beleássa magát a számítógépek és a zenecsinálás világába és lehetőségeibe. Később a legendás Shidapu formációban, valamint a Shiva Space Technology-tag Jörggel közösen dolgozott, utóbbi mint Shiva Sidapu működött (érdekes megjegyezni: a S. S. T máig úgy számítja, hogy tkp. ez a Shiva Sidapu felállás az I. M. közvetlen elődje…). Aztán, hogy a távoli szálak egybefonódjanak, az addigi próbálkozásokkal nem igazán elégedett Duvdev hallotta Erez néhány felvételét. Hamarosan egy közös barátjuk, Liran Shimson bemutatja őket egymásnak, s ezzel lényegében minden további eldőlt. Megszületett az I. M., egy punkzenekar névörököseként, nagy lelkesedéssel és ambíciókal. Ahhoz azonban, hogy a zenélés infrastruktúráját megteremtsék, komoly erőfeszítésekre volt szükség . Példának okáért gyári meló, kölcsönkérés, és kitartó munka, utóbbi, bármilyen sablonos és közhelyszerű, legalább olyan fajsúlyú, mint az ihlet és a tehetség (a tehetség: 10 % ihlet, 90 % meló, mondá nem más mint a nagy Picasso…). Fontos momentum volt, hogy 1998-ban a BNE-hez kerültek (Avi Algranatival /Space Cat/ együtt), ez a fejlemény mindenképen sokat lendített a karrierjükön. Három éves munka után jelent meg első albumuk, a The Gathering, az igazi áttörést azonban a következő LP, a Classical Mushroom hozta. Ezen a lemezen jelentkezik talán először az a kiforrott, egységes hangzás, amely általános vélekedés szerint nem csak ismertetőjele, de védjegye is lett a zenekarnak. Saját definíciójuk szerint a klasszikus zene és a trance fúzióját igyekeztek megvalósítani. Élek a gyanúperrel, hogy talán többről van itt szó, mint hagyományos elemek átemeléséről a trance világába (szimplán, mint pl. a Nothing comes easy esetében). A komolyzenei előélet bizonyos dolgokban mindenképp visszaköszön. Kevés trance előadónál van jelen olyan szintű formafegyelem, és kompozíciós következeteség mint az I. M.-nál, s csak a legjobbaknál érezzük ennyire maradéktalanul a befejezettség, a komplex élmény érzetét. Különösen igaz ez akkor, amikor az atmoszféra, a hangulatok, benyomások, érzelmek annyira széles, és menet közben újabb és újabb képekkel gazdagodó spektrumát vetíti elénk a trance, mint általában az I. M-trackek esetében. Mindehhez a síkok, a karakter állandó – árnyalatnyi, vagy gyökeres –fordulatai társulnak, mindezt csak biztos kézzel, és határozott elképzeléssel lehet egy kompozícióban tartani. Az I. M.-nek azonban csak egyik fő erőssége ez a tradicionálisan pszichedelikus, „travelling”-jelleg. A másik – bár szubjektív az értékelésem belátom - a tiszta, legjobb értelenben vett líraiság, vagy érzékenység, az a mód ahogy akár sötét, akár éteri impulzusokkal a lélek tiszta állapotába igyekszik vezetni. Ahogy a zene mindenkori nagy teljesítményeiben, a felszín nyugtalan, vibráló történései mélyén, vagy azokon túl, mindenek fölött ott a lélek teljessége. Ehhez a belső felismerés útja vezet, a megrendítő rácsodálkozás arra, hogy egyéniségünk, én-ünk alapjában maga a Lélek. Szokták Megvilágosodásnak nevezni, Én és az Egyetemes=ugyanaz. Az I. M. esetében talán éppen az Út a kulcsszó. Amit be kell járni, hogy bizonyosság legyen. Nem mást, mint ezt a személyességet érezzük ki, s ez a mód, ha úgy tetszik romantikus érzület, benső egyetemesség-tudat visz közel a zenéjükhöz. Sejteni, hogy nem pillanatnyi ötletről, vagy improvizációról van szó, hanem milliószor végigrágott, végigszenvedett, és végigélt munkákról, arról a pszichés folyamatról, amit az alkotás maga is csak modellez. Furcsamód a psychedelic kultúra gyökereihez jutottunk. Az I. M. tagjai a trance scene résztvevői közül jóformán csak Tim Schuldtot (Phreaky, BETH), és Simon Posfordot szokták felhozni személyes példaként. A Hallucinogen mentalitásából mindenképp átszűrődött az acid intenzitása, és a pszichdelikus beavatás iránti fogékonysága (ha csak olyan számokat veszünk, mint az LSD, Orphic Trench, Shamanix). Közben, ahogy népszerű előadókhoz illik, live actként bejárták a világ négy sarkát. Több szerzemény a közeli barátokkal készült (Space Cat, Yahel, Xerox, Oforia, Psysex), Erez pedig I.Zen néven egy side-projectet is beindít. A BP Empire már a korábbi alapokra épülő magabiztos, brilliáns munka, ugyanakkor kísérletezőkedve folytán elkerüli a sablonszerűséget. A jövőre nézve mindenképp irányadó darab a Dancing with Kadhafi, ritka egy trackbe sűrítve ennyi őszinte emberséget, és az ötlet, invenció, humor, magabiztos zenei tudás megannyi apró motívumát felfedezni. 2002-ben Izraelben elnyerték (az MTV Music Awards által szponzorált rendezvényen) az Év trance DJ-je (yeee..) címet, általában pedig úgy emlegetik őket: „Az Isratrance legnagyobb sztárjai az Astral Projection óta”. Innen bizony nehéz még feljebb lépni. Talán valamikor megvalósul úton-útfélen hangoztatott vágyuk, miszerint Hoolywoodba költöznek, és filmzeneírással töltik napjaikat. Nagyon valószínű, hogy az amerikai film egy új, szuggesszív, a pszichét erősen megdolgoztató, kép és zene idáig ismeretlen egységét megvalósító, új stílussal gazdagodana.. Hogy addig se vesztegessék a drága időt, új megközelítésben tálalva korábbi törekvéseiket, (elbizonytalanítva ezzel nem kevés hívőjüket) elkészült a legfrisseb, dupla albumuk, a Converting Vegetarians. (Erről külön méltatás helyett beszéljenek ők maguk egy hamarosan itt, a techtrancén leközölt interjúban). Ahogy már tudjuk, a psychedelia az út, s a bölcs keleti mesterek szerint pedig ugye az út talán fontosabb a célnál…Tehát: WALK THIS WAY!

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy...tovább

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy a most jelentkező generáció számára mindenképpen példát jelentenek. Mi mással lehetne magyarázni az egyik új titán, Astrix példáját, aki egy rövid interjújában lelkendezve magyarázta, hogy hosszas, kitartó fáradozásai eredményeként végre összejött a közös munka (ez remix erejéig) az I.M.-el. Ez bizony státuszt jelez.

Érdemes végigtekinteni az utat, amely a szakmai sikernek ehhez az elég szemléletes állapotáig vezet, annál is inkább, mert klasszikus pályakép. Események, epizódok, és különös véletlenek, amelyek később éppen abban a konstellációban nyernek értelmet, amivé az I. M vált az idők során. Duvdev (Amit Duvdevani, *1974) tradicionális módon kezdte a zenei karrierjét. Kilenc év kitartó zongoraóra-látogatás után inkább a radikális kifejezésmódok felé orientálódott.

Kellően megalapozott tudást az Enzyme nevű punkzenekar billentyűseként és zeneszerzőjeként kamazoztatta. Mellette egy másik, Nahariába való banda is foglalkoztatta, amelyet történetesen Infected Mushroomnak hívtak..Ez a csapat viszont hamarosan feloszlott, mivel mindenki bevonult, a sorozást pedig Izraelben lehetetlen megkerülni. Mindenesetre még a nagy esemény előtt, 1991-ben Duvdev elment élete első trance partyjára, s az élmény végzetesen megfertőzte. A következő öt év lényegében másból sem állt, mint partyzásból, ráadásként 1995-től egy évet Indiában töltött (pont 95-96-ban. Néhányunkat e pillanatban önt el a sárga ). Arról nem szól a fáma, miféle impulzusok érhették ebben az - egyébkéntepe.. a goa history szempontjából is – sorsdöntő időszakban, de masszív élmények lehettek, mert úgy döntött, zeneszerzésre adja a fejét. Rövid ideig a Shidapu egyik tagjával (e zenekar hamarosan visszaköszön történetünkben) Roy-al készített néhány felvételt (Shidapu & Duvdev), amelyeket azóta is a feledés homálya borít..De nézzük az I. M másik oszlopát, Erezt (*Erez Eizen, 1980). Négyéves korától tanult orgonán, a klasszikus képzésben tehát múltjuk összecseng. Tizenegy évesen már intenzíven beleássa magát a számítógépek és a zenecsinálás világába és lehetőségeibe. Később a legendás Shidapu formációban, valamint a Shiva Space Technology-tag Jörggel közösen dolgozott, utóbbi mint Shiva Sidapu működött (érdekes megjegyezni: a S. S. T máig úgy számítja, hogy tkp. ez a Shiva Sidapu felállás az I. M. közvetlen elődje…). Aztán, hogy a távoli szálak egybefonódjanak, az addigi próbálkozásokkal nem igazán elégedett Duvdev hallotta Erez néhány felvételét. Hamarosan egy közös barátjuk, Liran Shimson bemutatja őket egymásnak, s ezzel lényegében minden további eldőlt. Megszületett az I. M., egy punkzenekar névörököseként, nagy lelkesedéssel és ambíciókal. Ahhoz azonban, hogy a zenélés infrastruktúráját megteremtsék, komoly erőfeszítésekre volt szükség . Példának okáért gyári meló, kölcsönkérés, és kitartó munka, utóbbi, bármilyen sablonos és közhelyszerű, legalább olyan fajsúlyú, mint az ihlet és a tehetség (a tehetség: 10 % ihlet, 90 % meló, mondá nem más mint a nagy Picasso…). Fontos momentum volt, hogy 1998-ban a BNE-hez kerültek (Avi Algranatival /Space Cat/ együtt), ez a fejlemény mindenképen sokat lendített a karrierjükön. Három éves munka után jelent meg első albumuk, a The Gathering, az igazi áttörést azonban a következő LP, a Classical Mushroom hozta. Ezen a lemezen jelentkezik talán először az a kiforrott, egységes hangzás, amely általános vélekedés szerint nem csak ismertetőjele, de védjegye is lett a zenekarnak. Saját definíciójuk szerint a klasszikus zene és a trance fúzióját igyekeztek megvalósítani. Élek a gyanúperrel, hogy talán többről van itt szó, mint hagyományos elemek átemeléséről a trance világába (szimplán, mint pl. a Nothing comes easy esetében). A komolyzenei előélet bizonyos dolgokban mindenképp visszaköszön. Kevés trance előadónál van jelen olyan szintű formafegyelem, és kompozíciós következeteség mint az I. M.-nál, s csak a legjobbaknál érezzük ennyire maradéktalanul a befejezettség, a komplex élmény érzetét. Különösen igaz ez akkor, amikor az atmoszféra, a hangulatok, benyomások, érzelmek annyira széles, és menet közben újabb és újabb képekkel gazdagodó spektrumát vetíti elénk a trance, mint általában az I. M-trackek esetében. Mindehhez a síkok, a karakter állandó – árnyalatnyi, vagy gyökeres –fordulatai társulnak, mindezt csak biztos kézzel, és határozott elképzeléssel lehet egy kompozícióban tartani. Az I. M.-nek azonban csak egyik fő erőssége ez a tradicionálisan pszichedelikus, „travelling”-jelleg. A másik – bár szubjektív az értékelésem belátom - a tiszta, legjobb értelenben vett líraiság, vagy érzékenység, az a mód ahogy akár sötét, akár éteri impulzusokkal a lélek tiszta állapotába igyekszik vezetni. Ahogy a zene mindenkori nagy teljesítményeiben, a felszín nyugtalan, vibráló történései mélyén, vagy azokon túl, mindenek fölött ott a lélek teljessége. Ehhez a belső felismerés útja vezet, a megrendítő rácsodálkozás arra, hogy egyéniségünk, én-ünk alapjában maga a Lélek. Szokták Megvilágosodásnak nevezni, Én és az Egyetemes=ugyanaz. Az I. M. esetében talán éppen az Út a kulcsszó. Amit be kell járni, hogy bizonyosság legyen. Nem mást, mint ezt a személyességet érezzük ki, s ez a mód, ha úgy tetszik romantikus érzület, benső egyetemesség-tudat visz közel a zenéjükhöz. Sejteni, hogy nem pillanatnyi ötletről, vagy improvizációról van szó, hanem milliószor végigrágott, végigszenvedett, és végigélt munkákról, arról a pszichés folyamatról, amit az alkotás maga is csak modellez. Furcsamód a psychedelic kultúra gyökereihez jutottunk. Az I. M. tagjai a trance scene résztvevői közül jóformán csak Tim Schuldtot (Phreaky, BETH), és Simon Posfordot szokták felhozni személyes példaként. A Hallucinogen mentalitásából mindenképp átszűrődött az acid intenzitása, és a pszichdelikus beavatás iránti fogékonysága (ha csak olyan számokat veszünk, mint az LSD, Orphic Trench, Shamanix). Közben, ahogy népszerű előadókhoz illik, live actként bejárták a világ négy sarkát. Több szerzemény a közeli barátokkal készült (Space Cat, Yahel, Xerox, Oforia, Psysex), Erez pedig I.Zen néven egy side-projectet is beindít. A BP Empire már a korábbi alapokra épülő magabiztos, brilliáns munka, ugyanakkor kísérletezőkedve folytán elkerüli a sablonszerűséget. A jövőre nézve mindenképp irányadó darab a Dancing with Kadhafi, ritka egy trackbe sűrítve ennyi őszinte emberséget, és az ötlet, invenció, humor, magabiztos zenei tudás megannyi apró motívumát felfedezni. 2002-ben Izraelben elnyerték (az MTV Music Awards által szponzorált rendezvényen) az Év trance DJ-je (yeee..) címet, általában pedig úgy emlegetik őket: „Az Isratrance legnagyobb sztárjai az Astral Projection óta”. Innen bizony nehéz még feljebb lépni. Talán valamikor megvalósul úton-útfélen hangoztatott vágyuk, miszerint Hoolywoodba költöznek, és filmzeneírással töltik napjaikat. Nagyon valószínű, hogy az amerikai film egy új, szuggesszív, a pszichét erősen megdolgoztató, kép és zene idáig ismeretlen egységét megvalósító, új stílussal gazdagodana.. Hogy addig se vesztegessék a drága időt, új megközelítésben tálalva korábbi törekvéseiket, (elbizonytalanítva ezzel nem kevés hívőjüket) elkészült a legfrisseb, dupla albumuk, a Converting Vegetarians. (Erről külön méltatás helyett beszéljenek ők maguk egy hamarosan itt, a techtrancén leközölt interjúban). Ahogy már tudjuk, a psychedelia az út, s a bölcs keleti mesterek szerint pedig ugye az út talán fontosabb a célnál…Tehát: WALK THIS WAY!

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy...tovább

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy a most jelentkező generáció számára mindenképpen példát jelentenek. Mi mással lehetne magyarázni az egyik új titán, Astrix példáját, aki egy rövid interjújában lelkendezve magyarázta, hogy hosszas, kitartó fáradozásai eredményeként végre összejött a közös munka (ez remix erejéig) az I.M.-el. Ez bizony státuszt jelez.

Érdemes végigtekinteni az utat, amely a szakmai sikernek ehhez az elég szemléletes állapotáig vezet, annál is inkább, mert klasszikus pályakép. Események, epizódok, és különös véletlenek, amelyek később éppen abban a konstellációban nyernek értelmet, amivé az I. M vált az idők során. Duvdev (Amit Duvdevani, *1974) tradicionális módon kezdte a zenei karrierjét. Kilenc év kitartó zongoraóra-látogatás után inkább a radikális kifejezésmódok felé orientálódott.

Kellően megalapozott tudást az Enzyme nevű punkzenekar billentyűseként és zeneszerzőjeként kamazoztatta. Mellette egy másik, Nahariába való banda is foglalkoztatta, amelyet történetesen Infected Mushroomnak hívtak..Ez a csapat viszont hamarosan feloszlott, mivel mindenki bevonult, a sorozást pedig Izraelben lehetetlen megkerülni. Mindenesetre még a nagy esemény előtt, 1991-ben Duvdev elment élete első trance partyjára, s az élmény végzetesen megfertőzte. A következő öt év lényegében másból sem állt, mint partyzásból, ráadásként 1995-től egy évet Indiában töltött (pont 95-96-ban. Néhányunkat e pillanatban önt el a sárga ). Arról nem szól a fáma, miféle impulzusok érhették ebben az - egyébkéntepe.. a goa history szempontjából is – sorsdöntő időszakban, de masszív élmények lehettek, mert úgy döntött, zeneszerzésre adja a fejét. Rövid ideig a Shidapu egyik tagjával (e zenekar hamarosan visszaköszön történetünkben) Roy-al készített néhány felvételt (Shidapu & Duvdev), amelyeket azóta is a feledés homálya borít..De nézzük az I. M másik oszlopát, Erezt (*Erez Eizen, 1980). Négyéves korától tanult orgonán, a klasszikus képzésben tehát múltjuk összecseng. Tizenegy évesen már intenzíven beleássa magát a számítógépek és a zenecsinálás világába és lehetőségeibe. Később a legendás Shidapu formációban, valamint a Shiva Space Technology-tag Jörggel közösen dolgozott, utóbbi mint Shiva Sidapu működött (érdekes megjegyezni: a S. S. T máig úgy számítja, hogy tkp. ez a Shiva Sidapu felállás az I. M. közvetlen elődje…). Aztán, hogy a távoli szálak egybefonódjanak, az addigi próbálkozásokkal nem igazán elégedett Duvdev hallotta Erez néhány felvételét. Hamarosan egy közös barátjuk, Liran Shimson bemutatja őket egymásnak, s ezzel lényegében minden további eldőlt. Megszületett az I. M., egy punkzenekar névörököseként, nagy lelkesedéssel és ambíciókal. Ahhoz azonban, hogy a zenélés infrastruktúráját megteremtsék, komoly erőfeszítésekre volt szükség . Példának okáért gyári meló, kölcsönkérés, és kitartó munka, utóbbi, bármilyen sablonos és közhelyszerű, legalább olyan fajsúlyú, mint az ihlet és a tehetség (a tehetség: 10 % ihlet, 90 % meló, mondá nem más mint a nagy Picasso…). Fontos momentum volt, hogy 1998-ban a BNE-hez kerültek (Avi Algranatival /Space Cat/ együtt), ez a fejlemény mindenképen sokat lendített a karrierjükön. Három éves munka után jelent meg első albumuk, a The Gathering, az igazi áttörést azonban a következő LP, a Classical Mushroom hozta. Ezen a lemezen jelentkezik talán először az a kiforrott, egységes hangzás, amely általános vélekedés szerint nem csak ismertetőjele, de védjegye is lett a zenekarnak. Saját definíciójuk szerint a klasszikus zene és a trance fúzióját igyekeztek megvalósítani. Élek a gyanúperrel, hogy talán többről van itt szó, mint hagyományos elemek átemeléséről a trance világába (szimplán, mint pl. a Nothing comes easy esetében). A komolyzenei előélet bizonyos dolgokban mindenképp visszaköszön. Kevés trance előadónál van jelen olyan szintű formafegyelem, és kompozíciós következeteség mint az I. M.-nál, s csak a legjobbaknál érezzük ennyire maradéktalanul a befejezettség, a komplex élmény érzetét. Különösen igaz ez akkor, amikor az atmoszféra, a hangulatok, benyomások, érzelmek annyira széles, és menet közben újabb és újabb képekkel gazdagodó spektrumát vetíti elénk a trance, mint általában az I. M-trackek esetében. Mindehhez a síkok, a karakter állandó – árnyalatnyi, vagy gyökeres –fordulatai társulnak, mindezt csak biztos kézzel, és határozott elképzeléssel lehet egy kompozícióban tartani. Az I. M.-nek azonban csak egyik fő erőssége ez a tradicionálisan pszichedelikus, „travelling”-jelleg. A másik – bár szubjektív az értékelésem belátom - a tiszta, legjobb értelenben vett líraiság, vagy érzékenység, az a mód ahogy akár sötét, akár éteri impulzusokkal a lélek tiszta állapotába igyekszik vezetni. Ahogy a zene mindenkori nagy teljesítményeiben, a felszín nyugtalan, vibráló történései mélyén, vagy azokon túl, mindenek fölött ott a lélek teljessége. Ehhez a belső felismerés útja vezet, a megrendítő rácsodálkozás arra, hogy egyéniségünk, én-ünk alapjában maga a Lélek. Szokták Megvilágosodásnak nevezni, Én és az Egyetemes=ugyanaz. Az I. M. esetében talán éppen az Út a kulcsszó. Amit be kell járni, hogy bizonyosság legyen. Nem mást, mint ezt a személyességet érezzük ki, s ez a mód, ha úgy tetszik romantikus érzület, benső egyetemesség-tudat visz közel a zenéjükhöz. Sejteni, hogy nem pillanatnyi ötletről, vagy improvizációról van szó, hanem milliószor végigrágott, végigszenvedett, és végigélt munkákról, arról a pszichés folyamatról, amit az alkotás maga is csak modellez. Furcsamód a psychedelic kultúra gyökereihez jutottunk. Az I. M. tagjai a trance scene résztvevői közül jóformán csak Tim Schuldtot (Phreaky, BETH), és Simon Posfordot szokták felhozni személyes példaként. A Hallucinogen mentalitásából mindenképp átszűrődött az acid intenzitása, és a pszichdelikus beavatás iránti fogékonysága (ha csak olyan számokat veszünk, mint az LSD, Orphic Trench, Shamanix). Közben, ahogy népszerű előadókhoz illik, live actként bejárták a világ négy sarkát. Több szerzemény a közeli barátokkal készült (Space Cat, Yahel, Xerox, Oforia, Psysex), Erez pedig I.Zen néven egy side-projectet is beindít. A BP Empire már a korábbi alapokra épülő magabiztos, brilliáns munka, ugyanakkor kísérletezőkedve folytán elkerüli a sablonszerűséget. A jövőre nézve mindenképp irányadó darab a Dancing with Kadhafi, ritka egy trackbe sűrítve ennyi őszinte emberséget, és az ötlet, invenció, humor, magabiztos zenei tudás megannyi apró motívumát felfedezni. 2002-ben Izraelben elnyerték (az MTV Music Awards által szponzorált rendezvényen) az Év trance DJ-je (yeee..) címet, általában pedig úgy emlegetik őket: „Az Isratrance legnagyobb sztárjai az Astral Projection óta”. Innen bizony nehéz még feljebb lépni. Talán valamikor megvalósul úton-útfélen hangoztatott vágyuk, miszerint Hoolywoodba költöznek, és filmzeneírással töltik napjaikat. Nagyon valószínű, hogy az amerikai film egy új, szuggesszív, a pszichét erősen megdolgoztató, kép és zene idáig ismeretlen egységét megvalósító, új stílussal gazdagodana.. Hogy addig se vesztegessék a drága időt, új megközelítésben tálalva korábbi törekvéseiket, (elbizonytalanítva ezzel nem kevés hívőjüket) elkészült a legfrisseb, dupla albumuk, a Converting Vegetarians. (Erről külön méltatás helyett beszéljenek ők maguk egy hamarosan itt, a techtrancén leközölt interjúban). Ahogy már tudjuk, a psychedelia az út, s a bölcs keleti mesterek szerint pedig ugye az út talán fontosabb a célnál…Tehát: WALK THIS WAY!

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy...tovább

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy a most jelentkező generáció számára mindenképpen példát jelentenek. Mi mással lehetne magyarázni az egyik új titán, Astrix példáját, aki egy rövid interjújában lelkendezve magyarázta, hogy hosszas, kitartó fáradozásai eredményeként végre összejött a közös munka (ez remix erejéig) az I.M.-el. Ez bizony státuszt jelez.

Érdemes végigtekinteni az utat, amely a szakmai sikernek ehhez az elég szemléletes állapotáig vezet, annál is inkább, mert klasszikus pályakép. Események, epizódok, és különös véletlenek, amelyek később éppen abban a konstellációban nyernek értelmet, amivé az I. M vált az idők során. Duvdev (Amit Duvdevani, *1974) tradicionális módon kezdte a zenei karrierjét. Kilenc év kitartó zongoraóra-látogatás után inkább a radikális kifejezésmódok felé orientálódott.

Kellően megalapozott tudást az Enzyme nevű punkzenekar billentyűseként és zeneszerzőjeként kamazoztatta. Mellette egy másik, Nahariába való banda is foglalkoztatta, amelyet történetesen Infected Mushroomnak hívtak..Ez a csapat viszont hamarosan feloszlott, mivel mindenki bevonult, a sorozást pedig Izraelben lehetetlen megkerülni. Mindenesetre még a nagy esemény előtt, 1991-ben Duvdev elment élete első trance partyjára, s az élmény végzetesen megfertőzte. A következő öt év lényegében másból sem állt, mint partyzásból, ráadásként 1995-től egy évet Indiában töltött (pont 95-96-ban. Néhányunkat e pillanatban önt el a sárga ). Arról nem szól a fáma, miféle impulzusok érhették ebben az - egyébkéntepe.. a goa history szempontjából is – sorsdöntő időszakban, de masszív élmények lehettek, mert úgy döntött, zeneszerzésre adja a fejét. Rövid ideig a Shidapu egyik tagjával (e zenekar hamarosan visszaköszön történetünkben) Roy-al készített néhány felvételt (Shidapu & Duvdev), amelyeket azóta is a feledés homálya borít..De nézzük az I. M másik oszlopát, Erezt (*Erez Eizen, 1980). Négyéves korától tanult orgonán, a klasszikus képzésben tehát múltjuk összecseng. Tizenegy évesen már intenzíven beleássa magát a számítógépek és a zenecsinálás világába és lehetőségeibe. Később a legendás Shidapu formációban, valamint a Shiva Space Technology-tag Jörggel közösen dolgozott, utóbbi mint Shiva Sidapu működött (érdekes megjegyezni: a S. S. T máig úgy számítja, hogy tkp. ez a Shiva Sidapu felállás az I. M. közvetlen elődje…). Aztán, hogy a távoli szálak egybefonódjanak, az addigi próbálkozásokkal nem igazán elégedett Duvdev hallotta Erez néhány felvételét. Hamarosan egy közös barátjuk, Liran Shimson bemutatja őket egymásnak, s ezzel lényegében minden további eldőlt. Megszületett az I. M., egy punkzenekar névörököseként, nagy lelkesedéssel és ambíciókal. Ahhoz azonban, hogy a zenélés infrastruktúráját megteremtsék, komoly erőfeszítésekre volt szükség . Példának okáért gyári meló, kölcsönkérés, és kitartó munka, utóbbi, bármilyen sablonos és közhelyszerű, legalább olyan fajsúlyú, mint az ihlet és a tehetség (a tehetség: 10 % ihlet, 90 % meló, mondá nem más mint a nagy Picasso…). Fontos momentum volt, hogy 1998-ban a BNE-hez kerültek (Avi Algranatival /Space Cat/ együtt), ez a fejlemény mindenképen sokat lendített a karrierjükön. Három éves munka után jelent meg első albumuk, a The Gathering, az igazi áttörést azonban a következő LP, a Classical Mushroom hozta. Ezen a lemezen jelentkezik talán először az a kiforrott, egységes hangzás, amely általános vélekedés szerint nem csak ismertetőjele, de védjegye is lett a zenekarnak. Saját definíciójuk szerint a klasszikus zene és a trance fúzióját igyekeztek megvalósítani. Élek a gyanúperrel, hogy talán többről van itt szó, mint hagyományos elemek átemeléséről a trance világába (szimplán, mint pl. a Nothing comes easy esetében). A komolyzenei előélet bizonyos dolgokban mindenképp visszaköszön. Kevés trance előadónál van jelen olyan szintű formafegyelem, és kompozíciós következeteség mint az I. M.-nál, s csak a legjobbaknál érezzük ennyire maradéktalanul a befejezettség, a komplex élmény érzetét. Különösen igaz ez akkor, amikor az atmoszféra, a hangulatok, benyomások, érzelmek annyira széles, és menet közben újabb és újabb képekkel gazdagodó spektrumát vetíti elénk a trance, mint általában az I. M-trackek esetében. Mindehhez a síkok, a karakter állandó – árnyalatnyi, vagy gyökeres –fordulatai társulnak, mindezt csak biztos kézzel, és határozott elképzeléssel lehet egy kompozícióban tartani. Az I. M.-nek azonban csak egyik fő erőssége ez a tradicionálisan pszichedelikus, „travelling”-jelleg. A másik – bár szubjektív az értékelésem belátom - a tiszta, legjobb értelenben vett líraiság, vagy érzékenység, az a mód ahogy akár sötét, akár éteri impulzusokkal a lélek tiszta állapotába igyekszik vezetni. Ahogy a zene mindenkori nagy teljesítményeiben, a felszín nyugtalan, vibráló történései mélyén, vagy azokon túl, mindenek fölött ott a lélek teljessége. Ehhez a belső felismerés útja vezet, a megrendítő rácsodálkozás arra, hogy egyéniségünk, én-ünk alapjában maga a Lélek. Szokták Megvilágosodásnak nevezni, Én és az Egyetemes=ugyanaz. Az I. M. esetében talán éppen az Út a kulcsszó. Amit be kell járni, hogy bizonyosság legyen. Nem mást, mint ezt a személyességet érezzük ki, s ez a mód, ha úgy tetszik romantikus érzület, benső egyetemesség-tudat visz közel a zenéjükhöz. Sejteni, hogy nem pillanatnyi ötletről, vagy improvizációról van szó, hanem milliószor végigrágott, végigszenvedett, és végigélt munkákról, arról a pszichés folyamatról, amit az alkotás maga is csak modellez. Furcsamód a psychedelic kultúra gyökereihez jutottunk. Az I. M. tagjai a trance scene résztvevői közül jóformán csak Tim Schuldtot (Phreaky, BETH), és Simon Posfordot szokták felhozni személyes példaként. A Hallucinogen mentalitásából mindenképp átszűrődött az acid intenzitása, és a pszichdelikus beavatás iránti fogékonysága (ha csak olyan számokat veszünk, mint az LSD, Orphic Trench, Shamanix). Közben, ahogy népszerű előadókhoz illik, live actként bejárták a világ négy sarkát. Több szerzemény a közeli barátokkal készült (Space Cat, Yahel, Xerox, Oforia, Psysex), Erez pedig I.Zen néven egy side-projectet is beindít. A BP Empire már a korábbi alapokra épülő magabiztos, brilliáns munka, ugyanakkor kísérletezőkedve folytán elkerüli a sablonszerűséget. A jövőre nézve mindenképp irányadó darab a Dancing with Kadhafi, ritka egy trackbe sűrítve ennyi őszinte emberséget, és az ötlet, invenció, humor, magabiztos zenei tudás megannyi apró motívumát felfedezni. 2002-ben Izraelben elnyerték (az MTV Music Awards által szponzorált rendezvényen) az Év trance DJ-je (yeee..) címet, általában pedig úgy emlegetik őket: „Az Isratrance legnagyobb sztárjai az Astral Projection óta”. Innen bizony nehéz még feljebb lépni. Talán valamikor megvalósul úton-útfélen hangoztatott vágyuk, miszerint Hoolywoodba költöznek, és filmzeneírással töltik napjaikat. Nagyon valószínű, hogy az amerikai film egy új, szuggesszív, a pszichét erősen megdolgoztató, kép és zene idáig ismeretlen egységét megvalósító, új stílussal gazdagodana.. Hogy addig se vesztegessék a drága időt, új megközelítésben tálalva korábbi törekvéseiket, (elbizonytalanítva ezzel nem kevés hívőjüket) elkészült a legfrisseb, dupla albumuk, a Converting Vegetarians. (Erről külön méltatás helyett beszéljenek ők maguk egy hamarosan itt, a techtrancén leközölt interjúban). Ahogy már tudjuk, a psychedelia az út, s a bölcs keleti mesterek szerint pedig ugye az út talán fontosabb a célnál…Tehát: WALK THIS WAY!

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy...tovább

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy a most jelentkező generáció számára mindenképpen példát jelentenek. Mi mással lehetne magyarázni az egyik új titán, Astrix példáját, aki egy rövid interjújában lelkendezve magyarázta, hogy hosszas, kitartó fáradozásai eredményeként végre összejött a közös munka (ez remix erejéig) az I.M.-el. Ez bizony státuszt jelez.

Érdemes végigtekinteni az utat, amely a szakmai sikernek ehhez az elég szemléletes állapotáig vezet, annál is inkább, mert klasszikus pályakép. Események, epizódok, és különös véletlenek, amelyek később éppen abban a konstellációban nyernek értelmet, amivé az I. M vált az idők során. Duvdev (Amit Duvdevani, *1974) tradicionális módon kezdte a zenei karrierjét. Kilenc év kitartó zongoraóra-látogatás után inkább a radikális kifejezésmódok felé orientálódott.

Kellően megalapozott tudást az Enzyme nevű punkzenekar billentyűseként és zeneszerzőjeként kamazoztatta. Mellette egy másik, Nahariába való banda is foglalkoztatta, amelyet történetesen Infected Mushroomnak hívtak..Ez a csapat viszont hamarosan feloszlott, mivel mindenki bevonult, a sorozást pedig Izraelben lehetetlen megkerülni. Mindenesetre még a nagy esemény előtt, 1991-ben Duvdev elment élete első trance partyjára, s az élmény végzetesen megfertőzte. A következő öt év lényegében másból sem állt, mint partyzásból, ráadásként 1995-től egy évet Indiában töltött (pont 95-96-ban. Néhányunkat e pillanatban önt el a sárga ). Arról nem szól a fáma, miféle impulzusok érhették ebben az - egyébkéntepe.. a goa history szempontjából is – sorsdöntő időszakban, de masszív élmények lehettek, mert úgy döntött, zeneszerzésre adja a fejét. Rövid ideig a Shidapu egyik tagjával (e zenekar hamarosan visszaköszön történetünkben) Roy-al készített néhány felvételt (Shidapu & Duvdev), amelyeket azóta is a feledés homálya borít..De nézzük az I. M másik oszlopát, Erezt (*Erez Eizen, 1980). Négyéves korától tanult orgonán, a klasszikus képzésben tehát múltjuk összecseng. Tizenegy évesen már intenzíven beleássa magát a számítógépek és a zenecsinálás világába és lehetőségeibe. Később a legendás Shidapu formációban, valamint a Shiva Space Technology-tag Jörggel közösen dolgozott, utóbbi mint Shiva Sidapu működött (érdekes megjegyezni: a S. S. T máig úgy számítja, hogy tkp. ez a Shiva Sidapu felállás az I. M. közvetlen elődje…). Aztán, hogy a távoli szálak egybefonódjanak, az addigi próbálkozásokkal nem igazán elégedett Duvdev hallotta Erez néhány felvételét. Hamarosan egy közös barátjuk, Liran Shimson bemutatja őket egymásnak, s ezzel lényegében minden további eldőlt. Megszületett az I. M., egy punkzenekar névörököseként, nagy lelkesedéssel és ambíciókal. Ahhoz azonban, hogy a zenélés infrastruktúráját megteremtsék, komoly erőfeszítésekre volt szükség . Példának okáért gyári meló, kölcsönkérés, és kitartó munka, utóbbi, bármilyen sablonos és közhelyszerű, legalább olyan fajsúlyú, mint az ihlet és a tehetség (a tehetség: 10 % ihlet, 90 % meló, mondá nem más mint a nagy Picasso…). Fontos momentum volt, hogy 1998-ban a BNE-hez kerültek (Avi Algranatival /Space Cat/ együtt), ez a fejlemény mindenképen sokat lendített a karrierjükön. Három éves munka után jelent meg első albumuk, a The Gathering, az igazi áttörést azonban a következő LP, a Classical Mushroom hozta. Ezen a lemezen jelentkezik talán először az a kiforrott, egységes hangzás, amely általános vélekedés szerint nem csak ismertetőjele, de védjegye is lett a zenekarnak. Saját definíciójuk szerint a klasszikus zene és a trance fúzióját igyekeztek megvalósítani. Élek a gyanúperrel, hogy talán többről van itt szó, mint hagyományos elemek átemeléséről a trance világába (szimplán, mint pl. a Nothing comes easy esetében). A komolyzenei előélet bizonyos dolgokban mindenképp visszaköszön. Kevés trance előadónál van jelen olyan szintű formafegyelem, és kompozíciós következeteség mint az I. M.-nál, s csak a legjobbaknál érezzük ennyire maradéktalanul a befejezettség, a komplex élmény érzetét. Különösen igaz ez akkor, amikor az atmoszféra, a hangulatok, benyomások, érzelmek annyira széles, és menet közben újabb és újabb képekkel gazdagodó spektrumát vetíti elénk a trance, mint általában az I. M-trackek esetében. Mindehhez a síkok, a karakter állandó – árnyalatnyi, vagy gyökeres –fordulatai társulnak, mindezt csak biztos kézzel, és határozott elképzeléssel lehet egy kompozícióban tartani. Az I. M.-nek azonban csak egyik fő erőssége ez a tradicionálisan pszichedelikus, „travelling”-jelleg. A másik – bár szubjektív az értékelésem belátom - a tiszta, legjobb értelenben vett líraiság, vagy érzékenység, az a mód ahogy akár sötét, akár éteri impulzusokkal a lélek tiszta állapotába igyekszik vezetni. Ahogy a zene mindenkori nagy teljesítményeiben, a felszín nyugtalan, vibráló történései mélyén, vagy azokon túl, mindenek fölött ott a lélek teljessége. Ehhez a belső felismerés útja vezet, a megrendítő rácsodálkozás arra, hogy egyéniségünk, én-ünk alapjában maga a Lélek. Szokták Megvilágosodásnak nevezni, Én és az Egyetemes=ugyanaz. Az I. M. esetében talán éppen az Út a kulcsszó. Amit be kell járni, hogy bizonyosság legyen. Nem mást, mint ezt a személyességet érezzük ki, s ez a mód, ha úgy tetszik romantikus érzület, benső egyetemesség-tudat visz közel a zenéjükhöz. Sejteni, hogy nem pillanatnyi ötletről, vagy improvizációról van szó, hanem milliószor végigrágott, végigszenvedett, és végigélt munkákról, arról a pszichés folyamatról, amit az alkotás maga is csak modellez. Furcsamód a psychedelic kultúra gyökereihez jutottunk. Az I. M. tagjai a trance scene résztvevői közül jóformán csak Tim Schuldtot (Phreaky, BETH), és Simon Posfordot szokták felhozni személyes példaként. A Hallucinogen mentalitásából mindenképp átszűrődött az acid intenzitása, és a pszichdelikus beavatás iránti fogékonysága (ha csak olyan számokat veszünk, mint az LSD, Orphic Trench, Shamanix). Közben, ahogy népszerű előadókhoz illik, live actként bejárták a világ négy sarkát. Több szerzemény a közeli barátokkal készült (Space Cat, Yahel, Xerox, Oforia, Psysex), Erez pedig I.Zen néven egy side-projectet is beindít. A BP Empire már a korábbi alapokra épülő magabiztos, brilliáns munka, ugyanakkor kísérletezőkedve folytán elkerüli a sablonszerűséget. A jövőre nézve mindenképp irányadó darab a Dancing with Kadhafi, ritka egy trackbe sűrítve ennyi őszinte emberséget, és az ötlet, invenció, humor, magabiztos zenei tudás megannyi apró motívumát felfedezni. 2002-ben Izraelben elnyerték (az MTV Music Awards által szponzorált rendezvényen) az Év trance DJ-je (yeee..) címet, általában pedig úgy emlegetik őket: „Az Isratrance legnagyobb sztárjai az Astral Projection óta”. Innen bizony nehéz még feljebb lépni. Talán valamikor megvalósul úton-útfélen hangoztatott vágyuk, miszerint Hoolywoodba költöznek, és filmzeneírással töltik napjaikat. Nagyon valószínű, hogy az amerikai film egy új, szuggesszív, a pszichét erősen megdolgoztató, kép és zene idáig ismeretlen egységét megvalósító, új stílussal gazdagodana.. Hogy addig se vesztegessék a drága időt, új megközelítésben tálalva korábbi törekvéseiket, (elbizonytalanítva ezzel nem kevés hívőjüket) elkészült a legfrisseb, dupla albumuk, a Converting Vegetarians. (Erről külön méltatás helyett beszéljenek ők maguk egy hamarosan itt, a techtrancén leközölt interjúban). Ahogy már tudjuk, a psychedelia az út, s a bölcs keleti mesterek szerint pedig ugye az út talán fontosabb a célnál…Tehát: WALK THIS WAY!

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy...tovább

Infected Mushroom az Isratrance középgenerációjához tartozik, bár 10-15 év távlatában e megállapítás elég vicces. Tény, hogy nem tartoznak az alapító atyák közé, valamint az is, hogy a most jelentkező generáció számára mindenképpen példát jelentenek. Mi mással lehetne magyarázni az egyik új titán, Astrix példáját, aki egy rövid interjújában lelkendezve magyarázta, hogy hosszas, kitartó fáradozásai eredményeként végre összejött a közös munka (ez remix erejéig) az I.M.-el. Ez bizony státuszt jelez.

Érdemes végigtekinteni az utat, amely a szakmai sikernek ehhez az elég szemléletes állapotáig vezet, annál is inkább, mert klasszikus pályakép. Események, epizódok, és különös véletlenek, amelyek később éppen abban a konstellációban nyernek értelmet, amivé az I. M vált az idők során. Duvdev (Amit Duvdevani, *1974) tradicionális módon kezdte a zenei karrierjét. Kilenc év kitartó zongoraóra-látogatás után inkább a radikális kifejezésmódok felé orientálódott.

Kellően megalapozott tudást az Enzyme nevű punkzenekar billentyűseként és zeneszerzőjeként kamazoztatta. Mellette egy másik, Nahariába való banda is foglalkoztatta, amelyet történetesen Infected Mushroomnak hívtak..Ez a csapat viszont hamarosan feloszlott, mivel mindenki bevonult, a sorozást pedig Izraelben lehetetlen megkerülni. Mindenesetre még a nagy esemény előtt, 1991-ben Duvdev elment élete első trance partyjára, s az élmény végzetesen megfertőzte. A következő öt év lényegében másból sem állt, mint partyzásból, ráadásként 1995-től egy évet Indiában töltött (pont 95-96-ban. Néhányunkat e pillanatban önt el a sárga ). Arról nem szól a fáma, miféle impulzusok érhették ebben az - egyébkéntepe.. a goa history szempontjából is – sorsdöntő időszakban, de masszív élmények lehettek, mert úgy döntött, zeneszerzésre adja a fejét. Rövid ideig a Shidapu egyik tagjával (e zenekar hamarosan visszaköszön történetünkben) Roy-al készített néhány felvételt (Shidapu & Duvdev), amelyeket azóta is a feledés homálya borít..De nézzük az I. M másik oszlopát, Erezt (*Erez Eizen, 1980). Négyéves korától tanult orgonán, a klasszikus képzésben tehát múltjuk összecseng. Tizenegy évesen már intenzíven beleássa magát a számítógépek és a zenecsinálás világába és lehetőségeibe. Később a legendás Shidapu formációban, valamint a Shiva Space Technology-tag Jörggel közösen dolgozott, utóbbi mint Shiva Sidapu működött (érdekes megjegyezni: a S. S. T máig úgy számítja, hogy tkp. ez a Shiva Sidapu felállás az I. M. közvetlen elődje…). Aztán, hogy a távoli szálak egybefonódjanak, az addigi próbálkozásokkal nem igazán elégedett Duvdev hallotta Erez néhány felvételét. Hamarosan egy közös barátjuk, Liran Shimson bemutatja őket egymásnak, s ezzel lényegében minden további eldőlt. Megszületett az I. M., egy punkzenekar névörököseként, nagy lelkesedéssel és ambíciókal. Ahhoz azonban, hogy a zenélés infrastruktúráját megteremtsék, komoly erőfeszítésekre volt szükség . Példának okáért gyári meló, kölcsönkérés, és kitartó munka, utóbbi, bármilyen sablonos és közhelyszerű, legalább olyan fajsúlyú, mint az ihlet és a tehetség (a tehetség: 10 % ihlet, 90 % meló, mondá nem más mint a nagy Picasso…). Fontos momentum volt, hogy 1998-ban a BNE-hez kerültek (Avi Algranatival /Space Cat/ együtt), ez a fejlemény mindenképen sokat lendített a karrierjükön. Három éves munka után jelent meg első albumuk, a The Gathering, az igazi áttörést azonban a következő LP, a Classical Mushroom hozta. Ezen a lemezen jelentkezik talán először az a kiforrott, egységes hangzás, amely általános vélekedés szerint nem csak ismertetőjele, de védjegye is lett a zenekarnak. Saját definíciójuk szerint a klasszikus zene és a trance fúzióját igyekeztek megvalósítani. Élek a gyanúperrel, hogy talán többről van itt szó, mint hagyományos elemek átemeléséről a trance világába (szimplán, mint pl. a Nothing comes easy esetében). A komolyzenei előélet bizonyos dolgokban mindenképp visszaköszön. Kevés trance előadónál van jelen olyan szintű formafegyelem, és kompozíciós következeteség mint az I. M.-nál, s csak a legjobbaknál érezzük ennyire maradéktalanul a befejezettség, a komplex élmény érzetét. Különösen igaz ez akkor, amikor az atmoszféra, a hangulatok, benyomások, érzelmek annyira széles, és menet közben újabb és újabb képekkel gazdagodó spektrumát vetíti elénk a trance, mint általában az I. M-trackek esetében. Mindehhez a síkok, a karakter állandó – árnyalatnyi, vagy gyökeres –fordulatai társulnak, mindezt csak biztos kézzel, és határozott elképzeléssel lehet egy kompozícióban tartani. Az I. M.-nek azonban csak egyik fő erőssége ez a tradicionálisan pszichedelikus, „travelling”-jelleg. A másik – bár szubjektív az értékelésem belátom - a tiszta, legjobb értelenben vett líraiság, vagy érzékenység, az a mód ahogy akár sötét, akár éteri impulzusokkal a lélek tiszta állapotába igyekszik vezetni. Ahogy a zene mindenkori nagy teljesítményeiben, a felszín nyugtalan, vibráló történései mélyén, vagy azokon túl, mindenek fölött ott a lélek teljessége. Ehhez a belső felismerés útja vezet, a megrendítő rácsodálkozás arra, hogy egyéniségünk, én-ünk alapjában maga a Lélek. Szokták Megvilágosodásnak nevezni, Én és az Egyetemes=ugyanaz. Az I. M. esetében talán éppen az Út a kulcsszó. Amit be kell járni, hogy bizonyosság legyen. Nem mást, mint ezt a személyességet érezzük ki, s ez a mód, ha úgy tetszik romantikus érzület, benső egyetemesség-tudat visz közel a zenéjükhöz. Sejteni, hogy nem pillanatnyi ötletről, vagy improvizációról van szó, hanem milliószor végigrágott, végigszenvedett, és végigélt munkákról, arról a pszichés folyamatról, amit az alkotás maga is csak modellez. Furcsamód a psychedelic kultúra gyökereihez jutottunk. Az I. M. tagjai a trance scene résztvevői közül jóformán csak Tim Schuldtot (Phreaky, BETH), és Simon Posfordot szokták felhozni személyes példaként. A Hallucinogen mentalitásából mindenképp átszűrődött az acid intenzitása, és a pszichdelikus beavatás iránti fogékonysága (ha csak olyan számokat veszünk, mint az LSD, Orphic Trench, Shamanix). Közben, ahogy népszerű előadókhoz illik, live actként bejárták a világ négy sarkát. Több szerzemény a közeli barátokkal készült (Space Cat, Yahel, Xerox, Oforia, Psysex), Erez pedig I.Zen néven egy side-projectet is beindít. A BP Empire már a korábbi alapokra épülő magabiztos, brilliáns munka, ugyanakkor kísérletezőkedve folytán elkerüli a sablonszerűséget. A jövőre nézve mindenképp irányadó darab a Dancing with Kadhafi, ritka egy trackbe sűrítve ennyi őszinte emberséget, és az ötlet, invenció, humor, magabiztos zenei tudás megannyi apró motívumát felfedezni. 2002-ben Izraelben elnyerték (az MTV Music Awards által szponzorált rendezvényen) az Év trance DJ-je (yeee..) címet, általában pedig úgy emlegetik őket: „Az Isratrance legnagyobb sztárjai az Astral Projection óta”. Innen bizony nehéz még feljebb lépni. Talán valamikor megvalósul úton-útfélen hangoztatott vágyuk, miszerint Hoolywoodba költöznek, és filmzeneírással töltik napjaikat. Nagyon valószínű, hogy az amerikai film egy új, szuggesszív, a pszichét erősen megdolgoztató, kép és zene idáig ismeretlen egységét megvalósító, új stílussal gazdagodana.. Hogy addig se vesztegessék a drága időt, új megközelítésben tálalva korábbi törekvéseiket, (elbizonytalanítva ezzel nem kevés hívőjüket) elkészült a legfrisseb, dupla albumuk, a Converting Vegetarians. (Erről külön méltatás helyett beszéljenek ők maguk egy hamarosan itt, a techtrancén leközölt interjúban). Ahogy már tudjuk, a psychedelia az út, s a bölcs keleti mesterek szerint pedig ugye az út talán fontosabb a célnál…Tehát: WALK THIS WAY!

1976 Május 12-én látta meg a napvilágot Yahel Sherman néven és már 14 éves korában zeneírással kezdett foglalkozni. 1999. óta jelentet meg psytrance számokat, de hamar kialakítja sajátos...tovább

1976 Május 12-én látta meg a napvilágot Yahel Sherman néven és már 14 éves korában zeneírással kezdett foglalkozni. 1999. óta jelentet meg psytrance számokat, de hamar kialakítja sajátos stílusát, amivel egyszerre találja el a psy és a house/trance közönség ízlését is. Zenéje ezáltal egyfajta átmenet az elektronikus műfajok között.Kiemelkedő tehetségét bizonyítja, hogy gyakorlatilag a második, Waves Of Sound című albumától kezdve a legnagyobbak között emlegetik a psy scénában. Ezután még 4 albumot és három válogatást adott ki. Sikere olyan psy előadókéhoz mérhető, mint Astrix, Astral Projection vagy az Infected Mushroom.