Speedy J

Biográfia

Speedy J, eredeti nevén Jochem Paap, kötekedő típus. Folyton a határokat feszegeti, megkérdőjelez minden normát.
Ez a rotterdami producer már több mint egy évtizede alkotja a legkitűnőbb elektronikus zenéket. Kezdetben visszafogott technokratának tűnt „G Spot”, illetve „Ginger” című debütáló kiadványai miatt, melyek a folyékony, funkcionális techno remek példái. Hamarosan azonban az elektronikus zene vadembereként vált hírhedtté, hála két lenyűgözően eredeti albumának, a "Public Energy No 1" és az "A Shocking Hobby"-nak. A múlt finom vonalait és simulékony ritmusait brutális, ám valahogy mégis emberi ütemek váltották fel, egészen új fogalomtárakat vezetve be a techno szótárába. Legutóbbi albuma, a "Loudboxer" készítése során Speedy J egy egész évtized tudását használta fel, hogy egy nyers és közvetlen albumot alkosson, amely abszolút tegező viszonyban áll a táncparkett ritmusaival.
Sok pályatársához hasonlóan Jochem is a 80-as évek hip-hop és elektronikus zenei irányzatainak párhuzamos fejlődésében indult zenei útjára. A Kraftwerk és a Depeche Mode jellegű csapatok akkori, erőteljes modernitása teljesen magával ragadta és kíváncsivá tette a fiatal Speedy J-t. A zenekészítés kezdetleges eszközeivel felszerelkezve egyszerű hangzások alkotásába fogott. A 80-as évek közepére, tizenévesen már szert is tett némi produceri hírnévre. Ebben a korai időszakban a hip-hop iránti vonzalma is meghatározó volt. DJ stílusának köszönhetően ragadt rá művészneve, mely további karriere során is kitartott.
Jochem zenei pályafutásának valódi katalizátora egy holland kalózrádió volt, a ‘Night Moves’, amely bevezette őt az acid hangzás világába. Megérezve sorsát, elhivatott felfedezőútra indult, melynek során az európai, sőt a világ technojának egyik legmeghatározóbb alakjává vált. . Kutakodó, tudományos elméje tökéletesen passzolt a futurisztikus zenealkotás irányában kibontakozó érdeklődéséhez, így rohamosan bővülő technikai felszerelésének is gyorsan mesterévé vált. A 90-es évek elejére már teljesen befutott, pár évvel később pedig az éles szemű, kanadai Richie Hawtin szárnyai alatt, az akkoriban indított Plus 8 labelnél talált menedéket.
Korai kiadványai, mint a legendás 'Pullover' Speedy J-t olyan eredeti, egyéni és rendkívül tehetséges személyként mutatták be a világnak, aki nem riad meg a kihívásoktól és attól, hogy a határokon messze kívül eső tájakat fedezzen fel.
1997-ben Speedy J a londoni bázisú Novamute-hoz igazolt. Bár a "Ginger" és a "G Spot" is korszakalkotók voltak a maguk idejében, Jochem igazából még mindig azt a szabadságot kereste, amely messze túlmutatott a 4/4-es ütemek merev határain. A Novamute liberális hozzáállása termékeny talajt biztosított a felvételeihez, melyekből a "Public Energy No 1" született. , melyet a rotterdami bázisú házi stúdiójában vett fel. Az album abszolút kötetlen, ám mégis lélekkel teli. A lemezt hamar elismerő kritika követte, a lenyűgöző alkotás egyedülálló minőségét dicsőítve az angol sajtóban.
A következő pár év során Speed J a legtávolabb eső zenei galaxisokat kutatta fel, világszerte fellépett a legtöbb neves dance fesztiválon, többek közt a Sonar-on és az I Love Techno-n is. Live fellépései kirobbanó sikert arattak, és ő hamarosan az elektronikus zene táncparketten túli szerepeit is vizsgálni kezdte. Michael Shamberg-gel a ‘Souvenir’ című film zenéjén dolgozott, valamint együttműködött a japán vizuális művésszel, Diazaburo Haradával számos tv reklámban.
1999-ben visszatért a stúdióba. A forradalmi "Public Energy No 1" folytatása egy valamivel lazább darab, az "A Shocking Hobby" volt, mely elődjéhez hasonlóan továbbra is non-konformista, ám lágy ambient hullámai egy kissé finomabb hatást eredményeztek. Eno-szerű pillanatai egy olyan felfedezés logikus következményei, amely az elektronikus zene ismert területei mögé vitte. Speedy J messze túlnavigált azon a ponton, ahová a többiek elmerészkedtek, és az ismeretlenből gazdag tudással tért vissza. Visszatérve majdnem ugyanarra a pontra érkezett, ahol a táncparkett-orientált dallamok erőteljes funkcionalizmusával találkozott, ám azt ezúttal már messze nyúló zenei bolyongásainak tapasztalatával fűszerezte.
A 2003-ban megjelent single, a 'Krekc', az alapokhoz nyúlt vissza. Nyers, egyenes és őrülten kemény, mégis univerzumokra távol esik a kezdeti, 90-es évekbeli kirándulásaitól. A "Loudboxer" , melyet teljes egészében a rotterdami házi stúdiójában vett fel, egy döbbenetes visszatérés. Hideg és brutális, Speedy egy évtizednyi tapasztalatot fogott össze, hogy megalkossa a hajthatatlan, könyörtelen vadság albumát. Két részből álló lemez, melynek bevezető hat trackje egy központi téma köré épül, a számok közötti tökéletes átvezetéssel. Sűrű, mély és atmoszférikus, az első rész a berlini Basic Channel hangzást idézi fel.
Az ’Inter Zil’ egy logikus, átkötő darab a maga álomszerű beszédfoszlányaival és elmosódó hangzásaival. Ezt a második rész brutalitása követi, a lebénító ’Krekc’-kel kezdve. A második rész hangzása olyan, mint egy teljes erejű lázadás, a ’Krikc Live’ kifejezetten a civil nyugtalanság zenei vetülete.
A „Loudboxer” kétségkívül egy táncparkett-barát kiadvány, olyan vonal, amit Speedy J idén is tovább visz, a live fellépésein – világszerte. Mindemellett tovább folytatja olyan előadókkal való közös projektjeit is , mint Gert-Jan Bijl, Chris Liebing és George Issakidis.